Cseke Attila szenátor, volt egészségügyi miniszter volt a Maszol #Fórum csütörtök esti adásának meghívottja, a politikust a járvány kormánypolitikájáról és a Piatra Neamț-i kórházban történt tragikus tűzesetről faggattuk, az élő videó alatt, Facebookon olvasóink is kérdezhettek. Összefoglaljuk a legfontosabb kijelentéseket.

A Piatra Neamț-i tragédiáról

• Ha Bukarestben történik a tragédia, talán még nagyobb lett volna a felindultság. A felelősség egyéni is, mulasztás történt, az ügyészség ki kell vizsgálja. 
• Pontszerű probléma is van a rendszerszintű problémák mellett: nyolc menedzsert váltottak egy év alatt, ez nem jelent jót. 
• A romániai egészségügyi rendszerben nincs előreláthatóság, folytonosság.

Decentralizált vagy centralizált egészségügy?

• Nincs az az egészségügyi miniszter, aki több mint négyszáz kórház működését hatékonyan tudná koordinálni. 
• Jó példa, hogy például a csíkszeredai kórházban az elmúlt 10 évben 2 menedzser volt. A politikum feladata ebben a kérdésben, hogy megtalálja a kellő szakembert, aki a kórházmenedzsmentet tudja vinni, és utána az egyedüli feladata, hogy minél több pénzt szerezzen, hogy fejlesszék a kórházat. Ki kell venni az egészségügyet a politikai harctérből.
• Egy 60-70-es években épült kórháznak nagyon nehéz megfelelnie a tűzvédelmi engedélynek, de nem lehetetlen, és meg kell felelni.

Leterhelt az egészségügy a járványban – hol hibás a kormány járványpolitikája?

• Tavasszal és nyár elején Románia nagyjából ugyanazokat az intézkedéseket hozta, mint más európai ország, őszre történt egyfajta törés: Európában szinte mindenhol nyitva maradnak az iskolák, Románia bezárta az összes iskolát, szakmailag nem indokolták meg.
• Júniusban mi azt kértük, hogy az önkormányzatokra bízzák a döntéshozatalt, a kormány szakmaiatlan választ adott erre: azért nem tudja ezt Románia megtenni, mert a járványadatokat megyei és országos szinten vezetik, nincsen helyi szintű statisztika – ami szerintem egy hazugság. 
• Kellene igazodni a többi európai országhoz, nem tudom, hol történt a törés. 
• Vannak országok, ahol a szülők választhatnak, hogy online vagy személyes jelenléttel akarják, hogy gyermekeik tanuljanak: ezt a lehetőséget Romániában is meg kellett volna teremteni. 

Piacok bezárásáról

• Azért hibás döntés, mert „balkáni improvizációt” okozott.
• November közepén nem lehet kiköltöztetni a zárt piacokat a nyílt térbe. A kormányhatározatban az áll, hogy ha legalább két fala van a piacnak, zárt térnek minősül. 

Szerencsés december 6-án választásokat szervezni?

• Ez kormánydöntés, a parlament már nem tud beleszólni, a határidők lejártak. Egészségügyi szempontból nem rendelkezek minden olyan információval, amivel egy egészségügyi miniszter, de: ha a harmadik hullám február-márciusban jön, akkor alkotmányos előírások tekintetéből Románia márciusban problémába eshet, mert az alkotmány szerint csak 3 hónapig lehet meghosszabbítani a parlament mandátumát. 
• Ezt ma már megváltoztatni nem tudjuk, nekünk az a fontos, hogy a magyar közösség ereje megmutatkozzon december 6-án is. 

Világszerte rossz a járványhelyzet – a többi ország kormánya is rossz járványpolitikát folytat?

• Mi nem azt várjuk a liberális kormánytól, hogy egy-két hét alatt oldja meg ezt a helyzetet, hanem azt, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek szakmailag megalapozottak, amelyek a társadalom nagy részének a bizalmát élvezik és legyen egy olyan hiteles kommunikációt, ami azt mutatja a társadalom felé, hogy ez a kormány tudja, mit csinál. Nyolc hónap után ezt sajnos ma nem lehet elmondani. 
• Például: van olyan romániai megye, ahol egyetlen PCR-tesztgép sincs, ezért azt várná az ember, hogy erre van egy cselekvési terv és pénzt különít el rá a kormányzat, hogy többé ne legyen olyan megye, ahol nem tesztelnek és lenne olyan erdélyi megye is, ahol még elkelne egy ilyen gép. Szakemberek azt mondják, hogy a tesztelés akkor lesz hatékony, ha a letesztelt személyeknek az 5 százaléka lesz pozitív, ma ez az arány 25-27 százalék fölötti Romániában.
• A járvány elején volt az emberekben egy fajta szolidaritás, bizalom a kormány iránt, ma ez eltűnt, a kormány eljátszotta a társadalom bizalmát. 

A koronavírus elleni oltásról

• Nagyon fontos lesz a kommunikáció, hogy a szkeptikusokat meggyőzzék. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 50 százaléka azt mondta, hogy beoltatná magát, a másik 50 százaléknak vannak kétségeik – itt fele-fele arányban vannak azok, akik teljesen elutasítják és akikről úgy tűnt, hogy meggyőzhetők lennének. Egy másik felmérés szerint egyharmad-egyharmad arányba oszlik mindegyik csoport.
• Az RMDSZ arra fogja biztatni az erdélyi magyar közösséget, hogy ezzel az oltási lehetőséggel éljen.