Mi magyarázza a nacionalista AUR választási sikerét? Horváth István gyorselemzése


-A A+

 

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) választási sikerének szociológiai háttere még tisztázásra vár, de a nacionalista párt felívelésének feltételei adottak voltak – írta a Facebook-oldalán közzétett elemzésében Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója.

A szociológus szerint a Nagy-Románia Pártnak (PRM) és a Román Nemzeti Egységpártnak (PUNR) a parlamentből való kikerülésével a romániai nacionalizmus nem tűnt el, néhány politikusuk helyet kapott jelenlegi fontosabb pártokban. Horváth István példakén említette a PSD-s Olguța Vasilescut, aki a kezdetekben a Nagy-Románia Párton belül futott be karriert.

„Nacionalista párti múlttal nem rendelkező közszereplők is könnyedén előkapták a nacionalista petárdákat, hogy ha úgy ítélték, hogy ez népszerűséget, támogatást hozhat. Vagyis az AUR sikerének a retorikai, diszkurzív előfeltételei adottak” – véli a szakember.

Ám a szociológus szerint nemcsak a személyek, nyilvános állásfoglalások tartalmában maradt meg a rendszerváltás utáni évek nacionalista öröksége, hanem szervezeti struktúrákban, illetve a közigazgatási apparátus különböző szintjein befolyással rendelkező személyekben is. Emlékeztetett, hogy a régi nacionalista pártok szervezeti hátterének egy része még él.

„Ezekhez a maradványokhoz hozzájöhetnek még az utóbbi évtizedek többnyire sikertelen, de bizonyos mértékű szervezeti strukturálódást megvalósító politizálási kísérleteinek a szervezeti maradványai. Hogy csak egyet említsek, a Dan Diaconescu féle Néppárt ezelőtt nyolc évvel Románia harmadik politikai ereje volt. Nos, a szervezeti struktúrák mellett még ott vannak a valamelyes tapasztalattal és, esetleg közigazgatásba beágyazott személyek. Az utóbbi évtizedek levitézlett, marginalizált politikusai és a maradvány szervezeti struktúrák akár a mostani siker rendelkezésre álló építőanyagaként is értelmezhetőek” – részletezte Horváth István.

Az AUR választásokon elért sikere Tizenkét éve esett ki a parlamentből a Nagy Románia párt. 18 év után szűnt meg a...

Közzétette: István Horváth – 2020. december 6., vasárnap

Megemlítette azt is, hogy az évtizedek során kialakultak és fennmaradtak, átalakultak olyan mozgalmak, szervezetek, amelyek nem célozzák meg ugyan közvetlenül a politikai szereplést, de alaphangvételükre a nacionalista patriotizmus, esetleg vallásos fundamentalizmus, illetve globalizációellenesség jellemző. Ezek szerinte akár kapcsolódhatnak is meghatározó egyházi szervezetekhez, vagy azokon belüli befolyásos frakciókhoz.

„És, habár a család törvényes meghatározása kapcsán kiírt népszavazás nem lett sikeres, a következtetést le kell vonni. Maga az a tény, hogy a kezdeményezés elindult, sikerrel tűzték politikai döntéshozatal napirendjére, magának a kampány folyamatának a szervezése jelzi, hogy egy olyan erős szervezeten belül, mint a romániai ortodox egyház vannak csoportosulások, akik az egyház nagyobb társadalmi befolyását látnák kívánatosnak. És nem biztos, hogy meg vannak elégedve azoknak a politikai szereplőknek a tevékenységével, akikkel eleddig együttműködtek” – írta a szociológus.








EZT OLVASTA MÁR?

X