A kisebbségi nyelvi jogok betartásáról készít árnyékjelentést Markó Attila és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat.

A sepsiszentgyörgyi RMDSZ képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy október-novemberig összeállítja a dokumentumot, amelyet a hivatalos román állami jelentés mellett benyújtanak majd az Európa Tanács szakértői bizottságához. Az árnyékjelentést ugyanolyan rendszerben készítik, ahogyan a hivatalos jelentés készül, és rávilágítanak, miképpen biztosítják az ország területén élő közösségek jogát az anyanyelvük szabad használatához.

Mint arról beszámoltunk, a képviselő szerdán Victor Ponta miniszterelnökhöz és kilenc miniszteréhez intézett kérdést arról, hogy mit tett a kormány az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájában vállalt kötelezettségeinek érvényesítéséért, illetve mit tett az Európa Tanács (ET) által korábban megfogalmazott mulasztások pótlásáért.

Markó Attila szerint a minisztereknek küldött levél mellé csatolta az ET szakértői bizottságának korábbi, kétszáz oldalas jelentését, amely számos kérdésben elmarasztalja Romániát, és jelzi, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. A képviselő - aki korábban a kormány kisebbségügyi hivatalát vezette – sajtótájékoztatón kifejtette: tapasztalata szerint az elmúlt években szinte semmi változás nem történt a kisebbségi nyelvek használata terén, vagy esetenként visszalépés történt.

Markó Attila szerint az ET korábban is jelezte, hogy nem tudja megállapítani, hogy miként érvényesül az anyanyelvhasználathoz való jog Romániában, mivel a minisztériumok nem nyújtottak megfelelő információkat, többségük ugyanis nem gyűjt adatokat, amelyek elengedhetetlenek egy valós helyzetkép megismeréséhez.

Az igazságügyben például alkotmányos és törvényes rendelkezések szavatolják az anyanyelv használatát mind a büntető, mind a polgári és közigazgatási eljárásokban, ám a szaktárca bevallottan nem rendelkezik semmilyen adattal e jog gyakorlásáról: nem lehet tudni, hogy országos szinten hány tolmács áll a perben résztvevők segítségére, hol és hány tárgyalás zajlott a felek anyanyelvén, hány anyanyelven kiállított iratot iktattak és azok közül hánynak kérdőjelezték meg az érvényességét.

Ugyanilyen siralmas a helyzet Markó szerint a közigazgatásban is, ahol nemcsak jogi normákat nem alkalmaznak, de törvényes jogot is el lehet veszíteni a bíróságon. Mint ismeretes, Romániának októberéig kell benyújtania a második időszakos jelentését a Kisebbségi Nyelvek Chartájába foglalt vállalásairól.