Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) üdvözli, hogy az alkotmánymódosító parlamenti bizottság elfogadta a kisebbségek szabad jelképhasználatára vonatkozó javaslatot, és a kulturális autonómia lehetőségét is beiktatta az alaptörvénybe, de aggasztónak tartja, hogy nem a közösség, hanem "a nemzeti kisebbség törvényes képviselője" hatáskörébe utalják az autonómia-intézmények létrehozási jogát.

A Toró T. Tibor EMNP-elnök által jegyzett csütörtöki közleményben a néppárt úgy véli: az alkotmány vitatott cikkelye alapján az RMDSZ "lehetőséget kap arra, hogy - a közösség nevében fellépve, de annak demokratikus ellenőrzése alól kivonva magát - kisajátítsa a kulturális autonómia intézményeinek létrehozását és működtetését".

 Az EMNP szerint ezzel "a minden körülmények között kerülendő és káros etnobizniszre" szolgáltat ékes példát az alkotmány. A párt úgy véli, a demokrácia alapelveinek mondana ellent, ha egy szűk csoport szerezné meg a kizárólagos döntési hatáskört, amikor "az erdélyi magyar társadalom két évtized késéssel ugyan, de végre elindult a plurális demokrácia útján".

 Az EMNP úgy látja, a román kormányzati többségnek az a törekvése is tetten érhető e döntésben, "hogy jó és rossz, (...) együttműködő és együttműködésre képtelen magyarokra, illetve magyar politikai szervezetekre ossza a közösséget".

 Az EMNP titkos alkut sejt a háttérben, amelynek - mint fogalmaz - "akár az is része lehet, hogy az erdélyi magyar közösség +törvényes képviselői+ a közösség nevében egy kulturális látszatautonómiáért cserében feladták a Székelyföld, mint önálló közigazgatási régió létrehozásának igényét. Az EMNP szerint ezáltal jelentősen csökkennek az erdélyi területi és személyi elvű autonómiák integrált rendszere megteremtésének esélyei.

Cikkünk frissül