„Ezzel a döntéssel a bíróság két részre osztotta Romániát: román és székely megyékre. A román megyékben van lehetőség a jog gyakorlására, míg a székely megyékben nincs” – jelentette ki csütörtökön Tamás Sándor háromszéki tanácselnök annak kapcsán, hogy a brassói táblabíróság végleges és visszavonhatatlan döntésével érvénytelenítette a megye szimbólumairól hozott önkormányzati határozatot.

A politikus rámutatott, az ítélet visszássága, hogy Brassó megye zászlaja lobog a brassói táblabíróság, a prefektúra és a megyei tanács épülete előtt. „Amit szabad Brassó megyének, azt nem szabad Kovászna megyének” – mondta Tamás Sándor.

A tanácselnök felidézte, hogy az önkormányzat 2008-ban hozott határozatot a megye statútumának módosításáról, és a kormány által korábban elfogadott címer zászlóváltozatát is a jelképek közé sorolta. Ezt a határozatot két évvel ezelőtt támadta meg Codrin Munteanu prefektus, aki szerint Romániában nem rendelkezik jogszabály megyei zászló elfogadásáról, a megyéknek tehát csak címerük lehet.

Mint arról beszámoltunk, a volt prefektus közvetlenül beiktatása után 22 közigazgatási eljárást indított: a magyar közösség, Kovászna megye, a városok szimbólumait és kulturális intézmények elvnevezéseit támadta meg a bíróságon. Tamás Sándor elmondta, Kovászna megye zászlajának alapja a címer, amit 2007-ben fogadott el a kormány. A Kovászna Megyei Törvényszék alapfokon az önkormányzat számára kedvező ítéletet hozott, és több oldalon érvel a mellett, hogy miért lehet zászlaja egy közigazgatási egységnek. A brassói táblabíróság most helyt adott a prefektus fellebbezésének, és megváltoztatta az alapfokú ítéletet.

Tamás Sándor sajtótájékoztatóján fényképekkel illusztrálta, hogy több romániai megyének és településnek van hivatalosan elfogadott és használt lobogója. Például Fehér, Arad, Ialomiţa, Máramaros, Temes és Brassó megyének van zászlója. Konstanca város zászlóján pedig a település történelmi megnevezése - Tomis Constantinorum - szerepel. A municípiumok közül van zászlója Aradnak, Brassónak, Bákónak, Nagyváradnak, Románnak, Sloboziának, illetve vannak községi zászlók is, így például a Brassó megyei Földvárnak, vagy a Galac megyei Bălăbănesti községnek is. Ezzel szemben Kovászna megyének nem lehet.

„A jogvégrehajtás és jogértelmezés másként érvényesül a román megyékben és másként a székely megyékben” – véli Tamás Sándor, aki szerint hiába tart Victor Ponta „fülünknek tetsző” beszédet az RMDSZ kongresszusán, ha a gyakorlatban a jogaink nem érvényesülnek.

Ugyanakkor leszögezte: nem fogja levenni a zászlót, és várja, mikor jönnek a karhatalmi erők, hogy eltávolítsák a lobogót. „Codrin Munteanunak, és más hasonló román politikusoknak az fáj, hogy az elmúlt években előtérbe kerültek a székely szimbólumok, a székelyföldi autonómia törekvések, az, hogy a székely emberek levegőt vettek és kihúzták magukat” – mondta Tamás Sándor, aki emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyar közösség az elmúlt 23 évben egyszer sem értett egyet az alkotmány előírásaival, módosító javaslatokat fogalmazott meg, ennek ellenére mindig betartotta a törvényt. A háromszéki zászló ügyében diplomáciai és politikai szinten folytatják a harcot –  mondta a tanácselnök.

„Nem tudnak olyan bírósági döntést hozni, olyan alkotmányt elfogadni, hogy mi ne szeressük a szülőföldünket, és ne ragaszkodjunk szimbólumainkhoz” – szögezte le a sajtótájékoztatón Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint kétféleképpen is meg lehet közelíteni a bírósági döntést. Ha optimisták akarunk lenni, azt mondjuk: a bíróság kimondta, hogy Székelyföldnek speciális státusa van Romániában, ahol másként értelmezik és alkalmazzák a törvényeket. A pesszimistán közelítjük meg, azt mondhatjuk, hogy újra magyarellenes döntés született az igazságszolgáltatásban.

„Mi nem vagyunk sem optimisták sem pesszimisták, mi székely katonák vagyunk” – nyilatkozta Antal Árpád. Hozzátette: a bukaresti politikusokat felháborította a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Kovászna megyére vonatkozó jelentése a kisebbségi jogok érvényesüléséről. „Azt üzenjük azoknak, akik idegesek és félnek az igazságtól, hogy az Európa Tanácshoz nem ezt a jelentést terjesztjük be, hanem ennél százszor tartalmasabbat és hosszabbat, amelyben rávilágítanak arra, hogy milyen módon diszkriminálják az erdélyi magyarokat, hogy esetükben másként alkalmazzák a törvényeket” – mondta Antal Árpád.

A brassói táblabíróság június 25-én tárgyalja Sepsiszentgyörgy zászlajának ügyét is, amelyet ugyancsak a volt prefektus támadott meg, és amelyről első fokon az önkormányzat számára kedvező ítélet született. Antal Árpád polgármester kifejtette: tanulva a megye zászlaja kapcsán hozott döntésből, a sepsiszentgyörgyi zászló perébe bevonják a civil szervezeteket is. Törvény szerint ugyanis az önkormányzatok nem vihetik tovább a peres ügyeiket Strasbourgba, de civil szervezetek ezt megtehetik.