Nem sérti az alaptörvényt a népszavazások érvényességi küszöbének 50-ről 30 százalékra való leszállítása, ha ezt csak egy év múlva kezdik alkalmazni - állapította meg szerdán az alkotmánybíróság. A taláros testülettől az ellenzéki pártok - köztük az RMDSZ - kértek normakontrollt.

A kétharmados többséggel kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) törvényhozói azért módosították a népszavazási törvényt, hogy az esetleges választói érdektelenség ne hiúsítsa meg az alkotmány módosítását, amelyről népszavazást kell majd kiírni. Az USL tervei szerint ősszel rendeznék meg az alaptörvény módosításáról szóló népszavazást, de az alkotmánybíróság döntése értelmében az csak akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők több mint fele megjelenik az urnáknál.

A hírtelevíziók feltételezése szerint az alkotmánybíróság a Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete - egyik ajánlását vette figyelembe, amely szerint az államoknak tartózkodniuk kell attól, hogy megváltoztassák a voksolásra vonatkozó törvényt kevesebb mint egy évvel a választók urnákhoz szólítása előtt.

Mint ismert, az államfő leváltásáról rendezett tavalyi népszavazást érvénytelenítette az alkotmánybíróság, mivel - az elnököt támogató ellenzék bojkottja közepette - a részvétel nem haladta meg az ötven százalékot.

A 19 millió állandó lakossal rendelkező Románia választói névjegyzékében több mint 18 millió polgár szerepel, közöttük a külföldön dolgozó csaknem hárommillió vendégmunkás. Ezért a választásokon a részvétel nagyon ritkán éri el az ötven százalékot Romániában.   A szigorú érvényességi feltételnek az utóbbi két évtizedben csak két népszavazás felelt meg Romániában: az alkotmánymódosításról rendezett 2003-as referendum (amely két napig tartott), valamint a parlament karcsúsításáról szóló, Traian Băsescu által kezdeményezett 2009-es népszavazás.