Kolozsvár és Marosvásárhely után Csíkszeredában is nagy volt az érdeklődés Martha Stocker: A mi történelmünk – Dél-Tirol 1914 és 1992 között című könyve iránt, amelyet Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mutatott be csütörtökön este.

A könyvbemutató egyik házigazdájaként Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke üdvözölte a kiadványt, mivel úgy véli, bár sok szó esik az önrendelkezés különböző formáiról, kevés írásos dokumentum született a székelyföldihez hasonló helyzetek megoldásáról. „Az RMDSZ autonómiatörekvéseit nem a nagyotmondás jellemzi, hanem az apró, de tudatos lépések, hiszen hiába születnek jogszabályok, ha nem beszéljük meg a kérdéseket társadalmi szinten” – fogalmazott.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere gratulált az RMDSZ-nek ahhoz, hogy Martha Stocker könyvét sikerült lefordíttatni és megjelentetni magyar nyelven, mivel azt reméli, így több háztartásba jut el Dél-Tirol számunkra is tanulságos története.

Kelemen Hunor szövetségi elnök röviden felvázolta az 1914 és 1992 közötti, dél-tiroli történelmi eseményeket, kiemelve az első világháború utáni egyezményt, amelynek értelmében a mára már autonóm, zömében osztrákok és kisebb részben ladinok által lakott tartományt, az osztrák Tirol tartományból Olaszországhoz csatolták.

„Mára Dél-Tirol Olaszország egyik legfejlettebb régiója. Az emberek békében, jólétben élnek, használják a német nyelvet minden szinten, iskolák működnek olasz, német és ladin nyelven. Télen síparadicsom a régió, nyáron pedig gondosan megművelt területeket láthatunk. Dél-Tirol bebizonyította, hogy egy fejlődő régióvá tudott válni, hogy nem az állam ellen van, hogy nem ördögtől való a területi autonómiája” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A második világháborút követő békeszerződések után több évtizedes párbeszédre, Ausztria és Olaszország közötti egyeztetésre, alkotmánymódosításra, különböző törvények elfogadására, illetve Bécs hathatós támogatására volt szükség ahhoz, hogy Dél-Tirol ma autonóm tartományként működhessen. 

Az RMDSZ elnöke kiemelte a Dél-Tiroli Néppárttal való együttműködésük fontosságát, amely révén arra késztethetik az Európai Uniót, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében, a tagországok számára kötelező érvényű határozatot fogadjon el.

„Ezáltal lehetőségünk nyílik tovább menni azon az úton, amelyen elindultunk, hiszen a dél-tiroli típusú autonómia Székelyföld számára az, ami szavatolja az építkezést, a megmaradást. Az autonómia iránti törekvés nem száj-karate, nem a nagy nyilatkozatok porondja, hanem a munka, a párbeszéd és az útkeresés lehetősége. Martha Stocker azt mondta, ha megteremtünk egy lehetőséget, töltsük meg tartalommal. Nem szabad szem elől tévesztenünk a célt és nem szabad hagynunk, hogy közösségeinket felosszák” – szögezte le Kelemen Hunor.

A jelenlévők a Székelyföldön, de az ország más vidékén élő román nemzetiségűekkel folytatott párbeszéd fontosságát is kiemelték. Ezt hivatott segíteni Martha Stocker könyvének román nyelvű kiadása is, amely őszre várható. A hallgatóság részéről több kérdés fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy mikor lesz Székelyföld autonóm régió, amire a szövetségi elnök azt mondta, az önrendelkezés elérésére folyamatként kell tekinteni. „Időpontot nem tudok mondani, azt viszont megígérem, hogy nem fogjuk feladni” - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.