Kolozsvár és Marosvásárhely metropolisz övezeteiről szóló előadáson vehettek részt az EU Tábor jelenlévők szombat délután. Az eseményen Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere és Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere szólaltak fel. A beszélgetést Szabó Tamás, a Kolozsvári Önkormányzat Fejlesztési Irodájának munkatársa vezette.

Szabó Tamás felvezetőjében elsősorban meghatározta a metropolisz övezet jelentését, elmondta, hogy metropolisz övezetnek tekintünk olyan nagyvárosokat és 30 kilométeres vonzáskörzetüket, amelyek önkéntes partnerségi társulásokba szerveződnek.  Ezután röviden ismertette a jelenleg futó,2007–2013-as regionális operatív fejlesztési programot.  Elmondása szerint az ország nagyvárosait jelenleg három kategóriába sorolták: a fejlesztési központokként működő városok, a megyei jogú városok, illetve a minimum tízezres lakosságú városok.

Horváth Anna (aki korábban államtitkárként dolgozott a Fejlesztési Minisztériumban) elmondta, az Európai Unió fő szempontja az volt, hogy nagy városokba koncentráltan osszon le pénzt, amelyet fejlesztésre használnak fel. A hét fejlesztési régió központját ők nevezték ki, ahová ezt követően a pénzeket leosztották. Azonban 2007-ben rájöttek arra, hogy „egy olyan Romániában, ahol eleve elég nagy a fejlettségbeli különbség a települések között, nem jó az, ha csak hét pontba osztanak le pénzalapokat, mert ez még inkább kiélezi a különbségeket”. A megoldás az volt, hogy tizenhárom másodlagos pólust határoztak meg, ahová szintén pénzt juttatnak.

Az alpolgármester kiemelte, Kolozsvár esetében nem működik a projekt úgy, ahogy kellene. A metropolisz övezet lényege ugyanis az lenne, hogy egy olyan fejlesztési tervet dolgozzanak ki, amely által bizonyos iparágak, közszállítási hálózatok kiterjednek a várost körülvevő területekre, és ezáltal megkönnyítik azok életét. Ennek ellenére Kolozsvár a saját hasznára fordította a támogatást, a falvaknak pedig nem juttattak a pénzből.  „Olyan együttműködés, egyetértés kellene kialakuljon, amelynek a kisközség is érzi az előnyét” – tette hozzá.

A következő projektcsomaggal kapcsolatosan, amely 2014 és 2020 között valósul majd meg, elmondta, hogy véleménye szerint egy átgondolt, koherens projektlistát kell összeállítani, amelyből nem csak a város, hanem a környező települések is nyernek, „ne érezzék úgy a községek, hogy ők csak formálisan vesznek részt a projektben.”

Peti András, az alig három hete megválasztott marosvásárhelyi alpolgármester felszólalásában kiemelte, hogy a metropolisz övezetek kérdésköre először 2001-ben merült fel, amikor az ország városait kategorizálták, megjelölve hét “elsőrangú”, és 81 “másodrangú” várost. Akkor a besorolásnál elsősorban a lakosság számát vették figyelembe. Véleménye szerint mára aktuálissá vált a városok újraelemzése, amely során más adottságaikat is figyelembe véve rangsorolnák őket.

„Az elmúlt időszakban az volt a jellemző, hogy szétváltak a községek. Kihívást jelent a metropolisz övezetnek az, hogy közelítse egymáshoz a környező települések álláspontjait. A megfelelő hozzáállás ennek érdekében az, hogy a megyeszékhely figyelembe vegye és meghallgassa a peremtelepülések álláspontját, kéréseit” – vélekedett a marosvásárhelyi alpolgármester.