A szervező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közlése szerint Erdély 119 településén tüntettek szombat este 20 órától a kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett.

Jobbikos zászló Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen a régi városháza előtt a rendőrök szerint 250, a szervezők véleménye szerint 400-500 személy gyűlt össze a Székelyföld megmaradása érdekében szervezett tüntetésen.

A székelyzászlókkal „felfegyverkezett”, illetve egy jobbikos és egy Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom lobogójával is ellátott tömeghez elsőként Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megye elnöke szólt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a román kormány úgy akarja feldarabolni a Székelyföldet, úgy akar dönteni, hogy arról meg sem kérdezi azokat, akik ott élnek. „Már zajlanak a háttérben az átszervezések” – fogalmazott Portik.

Gáspár Sándor Izsák Balázs üdvözletét tolmácsolta, aki felvidéki tartózkodása miatt nem lehetett jelen a tiltakozáson. Levelében Izsák kifejtette, hogy a román kormánynak a székelyek véleménye nem számít, arra a beadványra még mindig nem jött válasz, amit március 10-én adtak át a kormánymegbízottnak marosvásárhelyen. „Tovább folytatjuk a tiltakozást, mi párbeszédet kértünk, párbeszédet akarunk” – fogalmazott Izsák Balázs.

A tiltakozás a székely és a magyar himnusz eléneklésével ért véget. Az önkéntesek aláírásokat gyűjtöttek a tüntetés végeztével a székely autonómia érdekében.

Csíkszereda főterén néhány százan vettek részt az „Autonómia a megoldás!” elnevezésű demonstráción. Az eseményhez csatlakozott a Minta (az EMNP ifjúsági partnerszervezete), az Erdélyi Magyar Ifjak, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági mozgalom, akiknek képviselői közösen vonultak le a demonstráció helyszínére, a csíkszeredai Szabadság-térre a Gloria Victis emlékműtől. A több mint 20 perces demonstráció a székely és a magyar himnusz eléneklésével és hangos „Autonómiát” felkiáltásokkal zárult.

Toró T. Tibor, az EMNP elnöke Sepsiszentgyörgyön az 1848-as obeliszknél több száz tüntető előtt elmondott beszédében kijelentette: nem lesz társadalmi béke Romániában mindaddig, amíg Székelyföld nem nyeri el a területi autonómiáját. Az EMNP elnöke a felvidéki magyarok helyzetével példázta, hogy a magyarok által lakott területeket felszabdaló közigazgatási reform súlyos helyzetbe sodorja a közösséget. A sepsiszentgyörgyi tüntetésen a több száz tiltakozó legtöbbet ismételt jelszava azt volt: "Székelyföld nem Románia!".

Kiáltványt olvastak fel

Valamennyi helyszínen a szervezők felolvasták a tüntetés kiáltványát, amely a történelmi régiók visszaállításáért száll síkra. "A Kárpát-medence tündérkertje, Erdély nem Bukarest gyarmata" - áll a szövegben, amely arra figyelmeztet, a Bukarest által "kikényszerített" régiósításnak nemcsak a magyarok, hanem az erdélyi románok is vesztesei lesznek.

"Azt akarjuk, hogy megkérdezésünk nélkül soha többé senki ne dönthessen azokról a különböző határokról, amelyek között élünk és élni fogunk. (...) Erdély nemzeti közösségeinek és természetes régióinak a belső önrendelkezését akarjuk! Túlközpontosított homogén nemzetállam helyett modern föderális Romániát akarunk! Benne legyen Erdély igazi európai nagyrégió! Legyenek nagyvárosai sajátos jogállású többnyelvű metropolisok! Legyen hivatalosan is Kolozsvár Erdély fővárosa! Legyen Székelyföld egységes autonóm közigazgatási régió! Legyen a Partium egységes, sajátos jogállású többnyelvű közigazgatási régió!" - olvasható a kiáltványban.

A dokumentum kinyilvánítja, előbb tárgyalni akarnak a román kormánnyal a történelmi régiókon alapuló közigazgatási reformról. Ha a tárgyalások eredménytelenek maradnak, a kiáltvány a polgári engedetlenség megannyi eszközének az alkalmazását helyezi kilátásba.

Tekintse meg fotógalériánkat a tüntetésekről: