A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a romániai régióátszervezésről szóló szerda délelőtti pódiumbeszélgetés magyar, román és olasz előadói is úgy vélték, az erdélyi magyarság többek között a probléma nemzetköziesítésével érheti el, hogy ne csorbuljanak érdekei.

Valentin Stan, a Bukaresti Tudományegyetem politológia tanára és Andrea Carteny a Római Tudományegyetem Kelet-Európával foglalkozó tanára is azt javasolta, hogy a nemzetközi színtereken vessék fel a kérdést. Utóbbi úgy vélte, Románia és Moldova egyesítése is segíthetné a magyar autonómiatörekvéseket, hiszen az egyesülés rákényszeríthetné Romániát egy föderális államszerkezet kialakítására.

Andrea Carteny - aki Kolozsváron szerzett doktori címet a román és a magyar nacionalizmusból - úgy vélte, Európában a történelmi jog is az emberi jogok részévé kezd válni. Itt nem elég az afrikai mércéhez igazított emberi jogok egyetemes nyilatkozatára hivatkozni.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az erdélyi magyar közösségnek a konfliktusokat is fel kell vállalnia, hogy számára kedvezően végződjön a régióátalakítás. Toró a békés, de konfliktusos eszközök közé sorolta a polgári engedetlenség eszközét, mely - mint említette - útelzárásokra, vagy az adófizetés megtagadására is kiterjedhet. Hozzátette, ha a párbeszéd nem vezet eredményre, ezekkel az eszközökkel érheti el a magyar közösség "Bukarest ingerküszöbét".

Toró úgy vélte, a romániai regionalizmusban nem a román-magyar érdekellentét a meghatározó, a bukaresti homogenizáló szándék az egész Romániát gyarmatnak tekinti, és a román regionális identitásokat is veszélyezteti. Az EMNP elnöke ennek ellenére úgy tekintette, a romániai régióátalakításra nem veszélyforrásként, hanem lehetőségként kell tekinteni.

Kántor Zoltán a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója úgy vélekedett, hogy a régióátalakítással kapcsolatos romániai technikai viták voltaképp a nemzetpolitikai célokat próbálják leplezni.