Nem lehet a helyi önkormányzat akarata ellenére az UNESCO-világörökség részévé nyilvánítani Verespatakot – szögezte le a Mediafaxnak adott interjúban Kelemen Hunor. A RMDSZ elnöke, volt kulturális miniszter a hírügynökségnek arról a régészeti jelentésről is beszélt, amelyet nem találnak minisztériumban.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a helyi önkormányzat már 2010-től ellenezte Verespatak felkerülését az UNESCO-világörökség listájára. Beleegyezésük nélkül pedig hiábavaló minden próbálkozás a felterjesztésre, hiszen a helyhatóság kötelessége az örökség karbantartása és az erről szóló menedzsmentterv elkészítése.

Kelemen elmondta, már miniszteri mandátuma elején, 2010-ben elsőként javasolta, hogy Verespatakot terjesszék fel a világörökségi listára, ám ezt nem lehetett megtenni. „Bárki bármit mond, a valóság az, hogy Verespatak még akkor sem lehetne a világörökség része, ha a római és a középkori tárnák kiváló állapotban lennének, egyetlen okból: hiányzik a helyi önkormányzat beleegyezése. Nem lehet a helyi önkormányzat akaratával szembemenni, hiszen ez a kérdés a helyi és a központi hatóságok közös felelőssége. Nem küldhetem el Párizsba, az UNESCO székhelyére a Verespatakra vonatkozó kérelmet, ha a dokumentációból az egyik legfontosabb irat, a helyi önkormányzat, a polgármesteri hivatal beleegyezése hiányzik. Nem röhögtethetem ki felelőtlen módon a minisztériumot és az országot az UNESCO előtt” –mondta Kelemen Hunor.

A volt miniszter szerint a helyi önkormányzat azzal érvelt, hogy a munkahelyeket teremtő bányaiparra szüksége van a vidéknek, és ezt a döntésüket tiszteletben tartotta. „A helyhatóságok rábólintása a legfontosabb, és ez nem a miniszteren, nem egyetlen emberen múlik. E nélkül az UNESCO nem nyilváníthat a világörökség részévé egyetlen helyszínt sem” – szögezte le.

A politikus elmondta: az általa vezetett minisztériumnak köszönhető, hogy a Verespatakra tervezett  aranybánya egyik kitermelési helyszínét, a Kirnyik-hegységet nem törölték az úgynevezett A kategóriás műemlékek országos listájáról. A döntésben nagy segítség volt az a régészeti jelentés, amelyet három brit szakember készített a hegységben található régészeti leletekről. Erről a dokumentumról állította azt Şerban Cantacuzino építész, hogy eltűnt vagy titkosították.

Kelemen felidézte, hogy jómaga 2009 decemberében szembesült először az A kategóriás műemlékek országos listájának problémájával. A törvény szerint a 2004-es listát frissíteni kellett volna, ám ez az aktualizálás nem készült el. „Később, 2010-ben, amikor újra aktualizáltuk ezt a listát, ragaszkodtam ahhoz, hogy szerepeljenek rajta a verespataki Kirnyik-hegység római, középkori és modern kori tárnái. Így védtük meg a Kirnyik-hegységben fellelhető régészeti leleteket” – magyarázta a volt miniszter.

Tájékoztatása szerint 2010-ben kapta kézhez a Kirnyik-hegységben végzett régészeti feltárásokról szóló jelentést, amelyet – a törvény értelmében – a befektető RMGC által megbízott szakemberek készítettek. Az Országos Régészeti Bizottságnak e dokumentum alapján kellett döntenie a Kirnyik-hegységre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylat kibocsátásáról.

Akkor ez a szakmai testület egyöntetűen a régészeti mentesítési bizonylat kibocsátását javasolta. „Ezt a döntést a Fehér Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője írta alá, nem én, hiszen ez a törvény szerint nem a miniszter hatáskörébe tartozik. Nem tudtam megakadályozni a régészeti jelentés megvitatását a bizottságban, hiszen ez hivatali visszaélésnek minősült volna. Az eljárás szabályait tiszteletbe kellett tartanunk. Miután a Fehér megyei igazgatóság aláírta a mentesítési bizonylatot, nekem törölnöm kellett volna a Kirnyik-hegységet az A kategóriás műemlékek országos listájáról. Ezt végül nem tettem meg, több okból sem” – mondta Kelemen.

A Pro Patrimonio Alapítvány azzal vádolja a kulturális tárcát, hogy megakadályozza Verespatak világörökség részévé nyilvánítását. Panaszuk szerint a minisztérium titkosította a Kirnyik-hegységről készített régészeti jelentést, annak ellenére, hogy elkészítéséhez az alapítvány 10 ezer angol fonttal járult hozzá. A Pro Patrimonio Alapítvány képviselője, Şerban Cantacuzino hétfőn egy konferencián felidézte, hogy Kelemen Hunor miniszter mandátuma alatt történtek próbálkozások Verespatak világörökség részévé történő nyilvánítására. Ennek érdekében Cantacuzino szerint az alapítvány 10 ezer angol fonttal járult hozzá egy régészeti jelentés elkészítéséhez a Kirnyik-hegységről. Az építész elmondta, Kelemen mandátuma alatt a minisztérium képviselői felkeresték, és arról tájékoztatták, hogy a tárca meg szeretné menteni Verespatak kulturális örökségét és elő szeretnék készíteni a világörökség részévé nyilvánításhoz szükséges dokumentációt, ám nincs pénze régészeti jelentés elkészítésére. Cantacuzino azt állította: a „kulturális örökség jelentőségéről” szóló dokumentum eltűnt vagy pedig titkossá nyilvánították, az alapítvány egyetlen másolatot sem kapott róla.

Tájékoztatása szerint ennek egyik oka a brit szakemberek által készített jelentés volt. Mint mondta, a befektető által megbízott régészek jelentése egyértelműen az aranykitermelés elkezdése mellett foglalt állást, ám sok szakember akadémiai körökből, a civil szférából ezt ellenezte. „Számomra döntéshozóként akkor nagyon fontos volt, hogy pártatlan szakemberek korrekt, koherens és semleges szempontjait vegyem figyelembe” – magyarázta Kelemen Hunor.

A politikus ezért döntött úgy, hogy kérje ki három brit szaktekintély – Andrew Wilson, David Mattingley és Mike Dawson – véleményét ebben az ügyben, és ebben támogatta Şerban Cantacuzino és mások is a döntéshozatal előtt.

"Elhívtam a brit régészeket Romániába, hogy készítsenek számomra jelentést a verespataki Kirnyik-hegységről. A törvényi korlátozások miatt a minisztériumnak nem állt módjában kifizetni a munkájukat, ezért nem is a minisztérium rendelte meg tőlük a jelentést. Ekkor jelentkezett Şerban Cantacuzino és ajánlkoztak mások is, akik vállalták, hogy összegyűjtik a pénzt egy semleges jelentés elkészítése érdekében. Az összeg egy részét Şerban Cantacuzino fizette ki, aki közvetlen kapcsolatban állt a brit régészekkel. Nem született azonban egyezség sem Cantacuzinóval sem a költségekhez hozzájáruló többi személlyel arról, hogy megkapják ezt a jelentést. Ők azért tették ezt a gesztust, hogy kapjunk egy kiegyensúlyozott, semleges jelentést Kirnyik-hegység régészeti leleteiről, és kapjunk választ arra, hogy érdemes-e a világörökségi listára ajánlani ezt a helyszínt, vagy töröljük a műemlékek listájáról” – jelentette ki Kelemen.

A volt miniszter hozzátette, ha elfogadta volna Kirnyik-hegység törlését a műemlékek listájáról, akkor megszűnt volna a műemlékek törvény általi védelme. „Amikor elolvastam a brit szakemberek jelentését, meggyőződtem arról, hogy nem írhatom alá a Kirnyik-hegység törlését az országos műemlék-listáról” – magyarázta.

Voltak azonban más szempontok is. Az RMGC kitermelési licence nem csak a Kirnyik-hegységre, hanem Verespatak teljes körzetére szól. Ide tarozik Orla is, ám ebben a hegységben nem végeztek régészeti feltárásokat. „Az RMGC 2011-ben küldött egy előzetes jelentést, ami azonban nem volt megfelelő. Ezért azt mondtam, ha a teljes körzetre szól a kitermelési engedélyük, meg kell várnom, amíg valamennyi kitermelési helyszín dokumentumai rendben lesznek, szakaszokban nem törlök semmit a műemléklistáról. Ezért sem írtam alá a Kirnyik-hegység törlését az országos listáról” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

A politikus szerint a brit régészek jelentése azért nem található meg a kulturális minisztériumban, mert ezt a jelentést nem a tárca rendelte, elkészítéséhez egyetlen közintézmény sem járult hozzá, erre a dokumentumra a minisztérium egyetlen lejt sem költött.

„Hiába keresik a jelentést a minisztériumban. A dokumentumot nekem is és az Országos Régészeti Bizottságnak is bemutatták, tartalmát ez a testület ismeri. A jelentés egyik érv volt amellett, hogy ha minden rendben van, akkor Verespatak-dossziét az UNESCO-hoz küldjük. Vélhetően Şerban Cantacuzino is az UNESCO-ra gondolva járult hozzá a jelentés elkészítéséhez. A dokumentum nálam, illetve a brit régészek birtokában maradt. Ez volt az egyezség. Megtartom, és megtörténhet, hogy valamikor nyilvánosságra is hozom” – fogalmazott Kelemen Hunor.

A tartalmáról a volt miniszter annyit elárult: a régészek következtetései szerint az Európában egyedülálló római kori tárnákat, akárcsak a középkori és modern kori tárnákat „eredeti helyükön kell megőrizni és helyreállítani”. Hangsúlyozta: szakmai és politikai szempontból úgy járt el Verespatakkal kapcsolatban, ahogyan el kellett járnia, és valamennyi törvényes eljárást betartott. „Ott állítottuk le a folyamatot, ahol le kellett állítanunk. Mandátumom végéig a Kirnyik-hegység a törvény oltalmát élvezte” – összegzett a politikus.