Biró Rozáliát, az RMDSZ Bihar megyei szenátorát választották az RMDSZ Nőszervezet elnökévé szombaton Kolozsváron, a testület első országos küldöttgyűlésén. Az eseményen ugyanakkor ismertették és elfogadták a nőszervezet programját is.

Biró Rozália: elképesztő erő van bennünk

„A romániai magyar nők érdekeit kell képviselni, azonban a szövetségesen belül is csatát kell nyerniük” – mondta Biró Rozália, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre. Hozzátéve: meg kell állapodni abban is, hogy mekkora reprezentativitás járjon a nőknek az RMDSZ különböző testületeiben.  Mint mondta: nem százalékokban gondolkodik, a későbbiekben úgyis kiderül mekkora erő van a nőket tömörítő szervezetben és mekkora képviseletet kell kiharcolniuk maguknak. „Ahogy egy családot tartunk össze, ugyanúgy egy közösséget is össze kell fognunk” – ecsetelte céljait Biró Rozália. 

Célok: felvállalni a nőket érintő problémákat

A küldöttgyűlés elfogadta a nőszervezet programját és alapszabályzatát. Azt vallják: több tudást és erőforrást kell biztosítani a nők számára, amelyek segítségével személyes fejlődésük, szakmai és közéleti munkájuk kiteljesül.

Célul tűzte ki, hogy segíti a nők politikai- és közéletben való szerepvállalását, felvállalja és képviseli a nőket érintő problémákat – nemcsak az RMDSZ-en belül tevékenykedő nőkre figyelve, hanem az összes romániai magyar nőt segítve. Emellett a célok között szerepel megismertetni a sikeres, bármely szakterületen eredményes nőket azért, hogy példát és irányt mutassanak másoknak, valamint biztosítani a család szerepének, egységének, összetartó erejének védelmét.

A nőszervezet ügyvezető elnökének Nagy Emesét, az RMDSZ elnöki hivatalának tanácsosát választották, kijelölték ugyanakkor a szervezet hét alelnökét is. Ezek: Horváth Anna, Hegedüs Csilla, Marina Ida, Fehér Kardos Gabriella, Tudor Veronka valamint Lőrincz Csilla és Takács Aranka.

Céljaik elérése érdekében több területen is meghatározzák meg feladataikat. Ez a közéleti szerepvállalás bátorítása mellett a gazdasági életben való érvényesülés segítése és erősítése. Ide tartozik a munkaerőpiac igényeihez igazodó, átfogó és minden nő számára elérhető képzések szervezése, a továbbtanulás bátorítása. Kiemelt feladat ugyanakkor a törvénykezés módosítása és méltányos szakpolitikák kidolgozása is, vagyis például a jogszabályok kiegészítése a nők és férfiak bérezésének kiegyensúlyozása érdekében.

Meglátásaik szerint az anyaság, a család és karrier összeegyeztetése rugalmas munkaidő és rugalmas munkavállalási formákat feltételez, ennek érdekében a munkatörvény módosítását kezdeményezik. Fontosnak tartják a családok védelmét és erősítését. Ezen belül a női szervezet a rugalmas, valós igényeknek megfelelő és elérhető gyermekgondozási szolgáltatáshálózatok kifejlesztését és támogatását szorgalmazza, ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek a családgondozói szolgálatok ösztönzésére és a társadalmi kirekesztés megelőzésére.

Férfiak is megszólaltak

Markó Béla volt szövetségi elnök mellett Borbély László is felszólalt a küldöttgyűlésen. Az RMDSZ politikai alelnöke elmondta, "éppen ideje", hogy megalakuljon a nőszervezet. "A nagy kihívás, magyaroknak, románoknak, nőknek és férfiaknak, hogy miként képzeljük el a jövőt. Ha ennyi okos, szép, ügyes nő gyűlt össze, akkor az ég a határ" – jelentette ki.

https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=BxwhsMzU0bg

Kelemen Hunor videófelvételen üzent a küldöttgyűlés tagjainak. Úgy fogalmazott: az erdélyi magyar közösségnek szüksége van a nők munkájára, és e munka kereteit a szombat megalakult nőszervezet adja meg.

A szövetség női szervezetének megalakulására az RMDSZ 11. kongresszusán az új alapszabályzat elfogadását követően nyílt lehetőség. A szövetségi elnök megbízása alapján első lépésként a júliusban megalakult országos kezdeményező bizottság elindította és koordinálta a területi női szervezetek megalakulását, ugyanakkor kidolgozta az országos programot és működési szabályzatát.

Az RMDSZ parlamenti képviselőinek mindössze 3,7 százaléka nő, a szövetség ezzel a romániai politikai szervezetek között a sor végén helyezkedik el. A helyzet önkormányzati szinten sem jobb: míg az uniós államok esetén a női önkormányzati képviselők aránya átlagosan 32 százalék körül mozog, addig Romániában ez a mutató alig 15 százalék. Az RMDSZ esetében a női polgármesterek aránya körülbelül két százalékra tehető, a női megyei önkormányzati képviselők aránya 13,6 százalék, a női helyi önkormányzati képviselők aránya pedig 12,3 százalék.