A Mikó-ügyről a marosvásárhelyi Félszigeten


-A A+

Rendhagyó esemény helyszíne volt szombaton délután a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál. A MIÉRT-sátorban összegyűlt fiatalok előtt a Mikó-ügy hátteréről és lehetséges következményeiről tudtak meg részleteket azon a beszélgetésen, amelyen Kelemen Hunor szövetségi elnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester válaszoltak Kelemen Attila, a Transindex kiadójának kérdéseire.

Kelemen: ez politikai ügy

„A Mikó-ügy első pillanattól kezdve politikai ügy volt, hiszen az ingatlan-visszaszolgáltatási folyamat elindítása politikai döntés eredménye volt nem csak itt Romániában, hanem általában a volt kommunista országokban. Tehát politikai döntés előzte meg a '90-es években az első jogszabályokat, amelyek az államosított magán- és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkeztek. Markó Attila, Marosán Tamás és a visszaszolgáltatási bizottság más tagjai ilyen, politikai döntések után megszületett törvények és kormányhatározatok alapján rendelkeztek" – hangsúlyozta Kelemen Hunor arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire tartja politikai ügynek a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása kapcsán kialakult helyzetet.miko-ugy4

A politikus ugyanakkor leszögezte, a szeptember 1-re tervezett tiltakozó akció, az Igazság Napja nem tekinthető beleszólásnak az igazságszolgáltatás döntésébe.

„Huszonkét év után sem gondolom azt, hogy a bírák tévedhetetlenek – ez a jóhiszemű álláspontom a buzăui bíróság döntésével kapcsolatban. A rosszhiszemű meglátásom szerint a bírói döntés mögött valamilyen érdek áll, talán a visszaszolgáltatási folyamat leállítása. Biztosan emlékeznek még arra a szándékra, amely szerint meg kell szüntetni a természetbeni visszaszolgáltatást, és egy meghatározott értékű, pénzbeli kártérítésben kell részesíteni a volt tulajdonosokat. Az RMDSZ éppen kormányon volt, amikor ez az elképzelés napvilágot látott, és természetesen nem engedtük, hogy ez megvalósuljon" – emlékeztetett az RMDSZ elnöke.

Markó: kettősség a visszajelzésekben

Markó Attila államtitkár, a Mikó-ügy egyik főszereplője a közönség soraiból követte a beszélgetést. Az érdeklődők jelzéseiből kiderült, nagyon sokan csatlakoztak már a tiltakozó akcióhoz úgy, hogy különböző rendezvényeken vagy a 13020.ro honlapon aláírásukkal szolidaritásukat fejezték ki.miko-ugy2

Az erdélyi magyar közösség soraiból érkező visszajelzésekről Markó Attila elmondta, kettősséget fedez fel ezekben: egyrészt a biztonság hiánya az, amely megrémítette az embereket, másrészt annak a veszélye, hogy a becsületes, a közösség érdekében végzett munka ilyen következményekkel járhat.

Antal: mintha engem ítéltek volna el

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette: első pillanattól kezdve, amikor hírt kapott arról, hogy Markó Attilát és Marosán Tamást három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság, úgy érezte, mintha őt ítéltek volna el.

„Úgy vélem, az erdélyi magyar közösségből kifogyott az empátia, mert ezt a büntetést mindannyian a sajátunknak kellene tartanunk. Ugyanakkor a Mikó-ügye más városokban nagyobb veszély üzenetét hordozza, hiszen például Marosvásárhelyen egészen más következményekkel járhat az, hogy egy egyházi ingatlan az önkormányzat hatáskörébe kerül" – mondta a politikus.

A beszélgetésen elhangzott, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ nagy figyelemmel követték a visszaszolgáltatási folyamatot, az elsőfokú döntést követően a Szövetségi Képviselők Tanácsa azonnal állásfoglalásban tiltakozott, Kelemen Hunor szövetségi elnök pedig levélben értesítette az egyházi vezetőket.

Visszásságok a Mikó-ügyben

A Mikó-ügy visszásságaira is felhívták a figyelmet a beszélgetésen résztvevők: az az érvelés, mely szerint a Székely Mikó Kollégium nem lehet az egyház tulajdona, mert közadakozásból épült, egyértelműen nevetséges.miko-ugy1

„Erdélyben szinte mindegyik templom, iskola, vagy közösségi ház közadakozásból épült. Egy ilyen érvelés alapján bármit elvehetnek, ezért tartjuk nagyon veszélyes precedensnek a visszaállamosítás lehetőségét" – hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor. Hozzátette, szeptember 1-én az igazság melletti kiállást kell megmutatnia az erdélyi magyarságnak, ezért is szervezik a tüntetést az „Igazság Napja" címmel.

A Félsziget Fesztivál civil parkjában felállított Mikó-sátorban az elmúlt három nap alatt több mint 1500 fiatal írta alá a tiltakozó ívet, a 13020-as Kezdeményező Bizottság önkéntesei szórólapokkal és személyes beszélgetések során tájékoztatták az érdeklődőket.

Összesen kilenc év börtön

Mint ismert, 2012. június 29-én, két éves pereskedés után három személyt 3 év börtönbüntetésre ítéltek. A vád: visszaéltek hatalmukkal, amikor a visszaszolgáltatott Székely Mikó Kollégium birtoklevelét kibocsátották a jogos tulajdonosnak.

A Mikó-ügy azóta ország-világ előtt ismert lett. Több mint 6800 személy aláírta az internetes tiltakozást, országszerte a történelmi egyházak szolidaritásra szólítják fel híveiket, emberjogi szervezetek a nemzetközi színtéren ismertetik a bíróság igazságtalan döntését.

Szeptember 1-én, az Igazság Napján pedig az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tiltakozó akciójára kerül sor Sepsiszentgyörgyön, ahol az erdélyi magyar közösség erejét, egységes fellépését demonstrálják a résztvevők.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X