Tőkés Lászlót választották elnöknek az EMNT küldöttgyűlésén


-A A+

Újabb kétéves elnöki mandátumot kapott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttgyűlésén Tőkés László, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre. Javaslatára a küldöttgyűlés megerősítette Sándor Krisztinát az ügyvezető elnöki tisztségben. A küldöttgyűlés módosította az EMNT alapszabályát 11-ről 9 tagúra szűkítette az elnökséget.

Partiumi alelnöknek Nagy József Barnát, közép-erdélyinek Gergely Balázst, székelyföldinek Nagy Pált választotta. Az elnökség tagjai lesznek továbbá Mátis Jenő, Borbély Zsolt-Attila és Tiboldi László, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által jelölt Sorbán Örs.

Tőkés a küldöttgyűlésen a stratégiaváltás, az összeurópai magyar ügy képviseletének szükségességét hangoztatta. Szerinte ezentúl nem az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki magyar ügyet kell külön-külön képviselni, hanem a Kárpát-medencei magyar ügyet. Az európai kisebbségi stratégia kidolgozását, ezen belül pedig a magyar nemzeti kisebbségi stratégia kidolgozását sürgette.

"Románia szuverenitását a romániai magyarság csak addig tarthatja tiszteletben, amíg ő maga is részese ennek a szuverenitásnak. Máskülönben már nem Románia szuverenitásáról, hanem a román népnek a magyar nép fölött gyakorolt szupremációjáról van szó" - idézte Szabédi Lászlót az EMNT elnöke.

Tőkés László csalódott az EMNP-ben.Tőkés László zárszavában emlékeztetett arra, hogy a két évvel ezelőtti küldöttgyűlésén döntött az EMNT az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásáról. Kijelentette: "a párt nem töltötte be a hozzáfűzött reményeket és elvárásokat". Az eseményt követő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, az EMNP eredményeit a körülményeknek tulajdonítja, és továbbra is szövetségesként tekint a pártra. "Az EMNT továbbra is mozgalmi és civil hátteret biztosít a néppártnak" - fogalmazott.

Tőkés László megismételte, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak "Magyarország védhatalmi szerepvállalására van szüksége, mint ahogy ezt az alkotmánya értelmében teszi is Magyarország".   Fontosnak nevezte a Kárpát-medencei magyarellenes megnyilvánulások megfigyelési rendszerének a kiépítését. Az antiszemitizmus, vagy a cigányellenesség mintájára kell tilalom alá helyeztetni a sok helyütt állampolitikai rangra emelkedett magyarellenességet - fűzte hozzá.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X