Legfennebb egy magyarországi képviselői mandátum sorsáról dönthet az erdélyi magyarság 2014-ben – számolt be csütörtök este friss kutatási eredményeiről a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. A preferenciával rendelkező erdélyi szavazók 86 százaléka a Fideszt támogatja.

Világszerte 521 ezer könnyített honosítási kérelmet nyújtottak be, és 450 ezer esküt tettek le mostanáig Magdó János főkonzul közlése szerint, aki a helyi adatokról is beszámolt: a fenti számok körülbelül kétharmada erdélyi, azaz 350 ezer kérelemről, 300 ezer esküről beszélhetünk. Erdélyen havonta tízezer ember lesz magyar állampolgár, az érdeklődés pedig nem csökken.

Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója országos felmérésről számolt be, amelyből kiderült, a kettős állampolgársággal kapcsolatos közvélemény meglehetősen átpolitizált, azaz a megkérdezettek elenyésző százaléka nem nyilatkozott. Kiderült, a románok kettős mércével mérnek, így ha a határon túli románok kettős állampolgárságárólvan szó, akkor 9,2 százalékuk inkább nem támogatja, 2,5 százalékuk határozottan nem áll ki mellette, ez a két arány a magyar állam erdélyi magyaroknak adott állampolgársága esetén 26,3 és 11,6.

A felmérésekből látszott az is, inkább a moldvaiak, mint az erdélyiek tesznek különbséget a két kérdés között, inkább a középkorúak, mint a fiatalok, és elsősorban a szegényebbek. Romániában a közbeszéd részévé vált az is, hogy a kettős állampolgárságot valamilyen módon szankcionálni, korlátozni kellene, de érdekes módon többen utasítják el az anyanyelvhasználat és az anyanyelv oktatásának jogát, mint a magyarok honosítását.

Másképp gondolnánk, de a magyarországi lakosság a kettős állampolgárság intézményéhez nem változott jelentősen 2004. december 5-e óta. Erről Kiss Tamás szociológus beszélt. Elmondta: míg a román lakosság körében konszenzusnak örvend a kettős állampolgárságot elnyerő románok támogatása, a magyarországiak nem igazán szeretnék, ha az állam bőkezű volna az új állampolgáraival. Így aztán a legkevésbé népszerűnek számító ingyenes egészségügyi ellátás kérdésében is a románok 71 százaléka egyetért, míg a magyarok harmada sem, a köreikben legnépszerűbb tételt, a határon túli anyanyelvű felsőfokú oktatás támogatását is alig 67,7 százalékuk helyesli.

A magyarországi pártpreferenciák mentén eltérő hozzáállást is vizsgálták, ebből kiderül, hogy pártoktól függetlenül többnyire konszenzus van a felsőoktatás, a cégek terjeszkedése, az állampolgárság, az útlevél megadása kapcsán – holott ezek elfogadottsága is csak 58-67 százalék között mozog, ami pedig az ösztöndíjak, munkavállalás, bevándorlás, vagy a szavazati jog kérdését illeti, már eltérnek a vélemények. Az egészségügyi ellátást pártszimpátiától függetlenül nem támogatja a legtöbb magyarországi megkérdezett.

Barna Gergő szociológus az erdélyi magyarok szavazatait vizsgálta. Idei felmérések szerint a megkérdezettek 38 százaléka mindenképp élne a jogával, hogy részt vegyen a 2014-es országgyűlési választásokon, 31 százalék valószínűleg szavazna, míg 11 százalék inkább nem, 15 százalék biztosan nem. A preferenciával rendelkezők 86 százaléka a Fideszt támogatja, ehhez képest a második legtöbb szavazatot az MSZP gyűjtené be, de már csak 6 százalékot, míg a Jobbik 4-et, az Együtt 2014 kettőt. A többi párt az előző év felméréseihez képest egy százalékot sem gyűjtene be.

A számítások alapján 2014 tavaszáig az erdélyi magyarok egynegyede rendelkezik majd magyar állampolgársággal, részvételük 25-30 százalékra lesz tehető, ami 65-80 ezer szavazatot jelent majd. Egy magyarországi mandátumhoz körülbelül 75 ezer voksra van szükség, ez alapján az sem valószínű, hogy akár egy képviselő helyét is sikerült befolyásolni majd, de van rá esély.