Március elsején rangsorolja az európai parlamenti képviselőjelöltjeit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén elfogadták a jelöltállítás szabályzatát.

A szabályzat szerint csakis az RMDSZ valamely területi szervezete, platformja, társult szervezete, nőszervezete, vagy a  szövetséges ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) ajánlásával lehet pályázni a képviselőjelöltségre. A pályázatokat a jelölteknek február 15-ig kell benyújtaniuk. 

A jelölteket a Szövetségi Állandó Tanács hallgatja meg 2014. március elsején. A SZÁT rangsorol és dönt, majd a teljes listát megerősítés végett a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjeszti. A tervezet szerint a SZÁT a rangsorolásnál figyelembe veszi a következőket: nyelvtudás, európai uniós intézményrendszer ismerete, politikai és külpolitikai tapasztalat, vezetői tapasztalat, szakmai felkészültség. A jelöltaspiránsok a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottságnál óvhatják meg a SZÁT döntését.

„Nem partnerek, aki zsarolnak”

"Akik azzal zsarolnak bennünket, hogy ha nem adjuk fel az identitásunkat, nem kötünk koalíciót, akkor ők elindulnak és kiütnek bennünket az európai parlamentből, azokat nem tudjuk partnernek tekinteni" - jelentette ki Kelemen Hunor a tanácskozást követő sajtótájékoztatón.

Az RMDSZ elnöke közölte, hogy a közeljövőben sort kerítenek arra a találkozóra, amit a Magyar Polgári Párt (MPP) kezdeményezett a szövetséggel. Ezen a "közös tervekről és a romániai magyarság előtt álló kihívásokról" kívánnak tárgyalni.

Kelemen Hunor az SZKT-ülésen tartott politikai beszámolójában is nyomatékosította: az RMDSZ-nek önállóan kell indulnia az európai parlamenti választásokon, és nem szabad engednie más magyar szervezetek zsarolásának.  Az RMDSZ-elnök szerint a szövetségnek annak tudatában kell készülnie a választásra, hogy maga mögött tudhatja a romániai magyar nemzeti közösség 89 százalékának a támogatását.

Markó a folytonosságról beszélt

A politikai beszámolót követően a küldöttek szólaltak fel. Markó Béla szenátor arról beszélt, hogy folytonosság van az RMDSZ több mint két évtizedes politikájában az eszközök, az egység és az önállóság tekintetében is. A szövetségnek a Bethlen Gábor és Kós Károly által képviselt önállóság, az önálló erdélyiség elveivel kell haladnia a jövőben is – jelentette ki.

Markó Béla rámutatott: lezárulni látszik az RMDSZ számára kiemelten fontos 1993-as esztendő óta eltelt 20 éves korszak: ez idő alatt a szövetségnek sikerült kialakítania a nyelvhasználati jogokat, az anyanyelvű oktatáshoz szükséges megfelelő jogi keretet, kialakították és nagymértékben végig vitték a restitúciót.

„Most egy újabb korszak következik, amelyben a döntési jogokat kell nagyon sok területen a kezünkbe vennünk, az autonómia, az autonóm döntés különböző formáit kell célul kitűznünk. Ezért nem szabad elfogadnunk, hogy arra kényszerítsenek bennünket: a következő húsz esztendőben azzal foglalkozzunk, hogy az elmúlt két évtizedben megszerzett jogainkat megvédjük” – hangsúlyozta a szenátor. Leszögezte, a nyelvhasználati jogok tekintetében ki kell kényszeríteni, hogy ne próbálják csorbítani a meglévő jogokat, és a már meglévő jogi keret mellé létre kell hozni azokat a kereteket, amelyek kiteljesítik vagy esetenként megteremtik a még nem létező a döntési jogokat.

A decentralizációs törvénnyel kapcsolatban úgy értékelte, ez az első alkalom, hogy ellenzéki minőségben az RMDSZ frakciói szolidárisan tudtak hatni olyan irányba, hogy megszülessen ez a magyarság számára fontos törvény, és ebben nagyrészt benne legyenek azok a fontos intézkedések, amelyeket a szövetség javasolt. Ez meglátásában azt bizonyítja, hogy van értelme a parlamenti munkának és az RMDSZ továbbra is szolidárisan és egységesen lép fel a magyar közösség érdekében. Rámutatott: Erdélyben nincs szükség az RMDSZ mellett sem vegyes pártra, sem másféle pártra. „Arra van szükség, hogy az RMDSZ ezután is megpróbálja lefedni az egész magyar közösség igényeit, megpróbálja becsülettel képviselni az egész erdélyi magyar közösséget: sem jobbra, sem balra nincsen szükség semmiféle pártra” – szögezte Markó Béla.

Borbély László: Európát meg kell győzni

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a romániai magyarság nem a román politika várótermében ülte végig ezeket az éveket, hanem egy erős parlamenti és önkormányzati képviselet révén sok célját elérte. Hozzátette, az első néhány év nem volt egyszerű, ezért akkor többször is Európához kellett fordulniuk.

„Magukat politológusoknak nevező személyek újabban könyveket jelentetnek meg arról az időszakról, 'Neptun Gate' címmel, járják vele Erdélyt, többek között azzal az üzenettel, hogy a szövetség képviselői azon a sokat emlegetett találkozón nem használták ki maximálisan a lehetőségeiket. Azt mondják, hogy akkor kellett volna Európa segítségét jobban igénybe venni. Mi a dialógus útját választottuk, pedig az akkori marosvásárhelyi események után más utat is választhattunk volna. Az évek szerencsére bebizonyították, hogy jól döntöttünk” – fogalmazott Borbély.

Szerinte az RMDSZ akkor is helyesen járt el, amikor Románia Európa Tanácsi tagságát illetően átfogó, tizenöt pontos memorandumot nyújtott be, amelynek nyomán évekig monitorizálták Romániát, és számon kérték az országon azt, amit mi jogosan benyújtottak a neptuni találkozó következtében. „Ma azt tapasztaljuk, hogy Európa sokszor nem kéri számon az államoktól a kisebbségi jogok betartását. Ezért kell állampolgári kezdeményezésekkel jönni, az aláírásgyűjtést beindítani márciusban annak ellenére, hogy az Európai Bizottság visszautasította a kisebbségi kezdeményezést, illetve árnyékjelentést készíteni a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája kapcsán a kormányvéleménnyel szemben, amely információink szerint egy olyan jelentés lesz, amely nem mutatja be hitelesen a valóságot” ‒ fogalmazott beszédében Borbély.

Hozzátette, Európát arról kell meggyőzni, hogy szükséges az európai kisebbségek és az EU kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése, a választó polgárokat pedig arról, hogy a jövő évi európai parlamenti választások során álljon ki az RMDSZ mellett. „Erősítenünk kell önkormányzatainkat, a parlamenti jelenlétet, és el kell érnünk azt, hogy komoly képviseletünk legyen az európai parlamentben. Ez a jövő év legfontosabb prioritása” - szögezte le Borbély.

Kovács: mára már több mint 80 kisebbségi jogunk van

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az elmúlt hetek sajtóban megjelent bírálataira reagált felszólalásában. Az európai kisebbségi kezdeményezéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: ,,a Románai Magyar Demokrata Szövetségnek be kell mennie a pályára focizni, hiszen a bajnokságot akarjuk megnyerni, ha ez néha azzal is jár, hogy egy-egy meccset elveszítünk. Lehet, hogy az ellenfél erősebb, és a bíró is ellenünk fúj a meccsen, de kötelességünk harcolni, mert a lelátó tele van, és bennünk bízva szurkolnak nekünk.”Az RMDSZ‒Fidesz kapcsolatára kitérve a főtitkár elmondta: komolyan veszik az egyenlő közelség elvét, a hidegháborús állapotokból mára már folytonos párbeszédet alakítottak ki a nagyobbik magyarországi kormánypárttal.

,,A Székelyek Nagy Menetelésén százezren mentek ki az utcára azért, hogy megmutassák, Székelyföld létezik, egységes, és számára az autonómia a megoldás. Ebben a mozgósításban is meghatározó szerepet vállaltunk, de nem történt összeborulás a romániai magyar pártokkal” – oszlatta el a főtitkár a Székelyek Nagy Menetelése kapcsán kialakult tévhiteket. ,,A szövetség 24 éve sikeresen állítja a magyar kisebbség mellé a többségieket, így tudott eredményes lenni. Míg ’89 előtt semmilyen joggal nem rendelkeztünk, mára már több mint 80 kisebbségi jogunk van” – mondta Kovács Péter, majd határozottan elutasította a vegyes pártok létrehozását szorgalmazó álláspontokat.

Cikkünk frissül.