A romániai kisebbségek anyanyelvhasználati joga legkevésbé az igazságszolgáltatás terén érvényesül – idézett csürtökön Markó Atila képviselő a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat árnyékjelentéséből. Elhangzott az is, hogy a magyarok félnek használni anyanyelvüket a bíróságokon, mert tartanak a következményektől.

Elkészítette a kisebbségi nyelvi jogok betartásáról szóló árnyékjelentését Markó Attila és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ-képviselő sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy összeállítottak már egy 150 oldalas dokumentumot, amelyet azonban még nem véglegesítettek, mivel várják, hogy készüljön el a hivatalos román állami jelentés is. Ennek alapján az árnyékjelentést is kiegészítik majd, és úgy nyújtják be az Európa Tanács szakértői bizottságához.

Az árnyékjelentést ugyanolyan rendszerben készítik, ahogyan a hivatalos jelentést. Rávilágítanak arra, hogy miképpen biztosítják az ország területén élő közösségek jogát az anyanyelvük szabad használatához. Az árnyékjelentés készítői rengeteg példával támasztják alá azt, hogy egyes területeken miért nem érvényesül a kisebbségi nyelvhasználati jog.

Markó Attila szerint a román állami jelentés realistább lesz, mint az előző, hiszen a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat korábban bejelentette árnyékjelentés-készítési szándékát, ezért a külügyminisztérium figyel arra, hogy „ne hazudjon annyit, mint amennyit eddig hazudott”. Valószínű ezért is késik az állami jelentés, amelynek eredeti határideje októberben lett volna, de a kormány decemberig kért halasztást – mondta Markó Attila.  

Az igazságügy a legnagyobb gond

A sepsiszentgyörgyi képviselő szerint a kisebbségi nyelvhasználat terén a legnagyobb hiányosság az igazságszolgáltatás területén tapasztalható. Az igazságügyi rendszerben nemcsak hogy nem figyelnek arra, hogy az érintettek használhassák az anyanyelvüket, de az intézmények információkat se gyűjtenek a az anyanyelvi ügyintézés lehetőségéről.

Az igazságügyben például alkotmányos és törvényes rendelkezések szavatolják az anyanyelv használatát mind a büntető, mind a polgári és közigazgatási eljárásokban, ám a szaktárca nem rendelkezik semmilyen adattal e jog gyakorlásáról: nem lehet tudni, hogy országos szinten hány tolmács áll a perben résztvevők segítségére, hol és hány tárgyalás zajlott a felek anyanyelvén, hány anyanyelven kiállított iratot iktattak. Markó Attila szerint a nyelvi charta cikkelyeit azzal is megsértik az állami intézmények, ha nem követik, és nem gyűjtenek adatokat arról, hogy megvalósul-e a nyelvhasználati jog.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester hozzátette: sok ember attól tart, ha az igazságszolgáltatásban kéri, hogy használhassa anyanyelvét, akkor másképp fognak hozzá viszonyulni. Az is problémát jelent, hogy a dekoncentrált intézményekben nem használható a kisebbségek nyelve, de hasonló a helyzet azokban az önkormányzatokban is, ahol a magyar lakosság 50 százalék alatt van, és nincs magyar vezető, ott nem használhatják anyanyelvüket. 

Csak a médiában van előrelépés

A román államnak háromévente kell jelentést készítenie arról, hogy mit tett az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájában vállalt kötelezettségeinek érvényesítéséért, illetve mit tett az Európa Tanács (ET) által korábban megfogalmazott mulasztások pótlásáért. Az ET szakértői bizottsága korábban számos kérdésben elmarasztalta Romániát, és jelezte, hogy több cikkely esetében nem sikerült teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. Markó Attila szerint az elmúlt években egyetlen területen történt előrelépés a nyelvi jogok érvényesülésében, az a média, hiszen a közszolgálati rádió marosvásárhelyi stúdiója idéntől egész napos magyar nyelvű műsort sugároz.

A képviselő szerint az Európa Tanács szakértői bizottsága legutóbbi ajánlásban kérte, hogy Románia vizsgálja felül a közigazgatásban érvényes kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó 20 százalékos küszöb létjogosultságát. Markó Attila hangsúlyozta, ellenzékből erről egyelőre nem kezdeményezték a törvény módosítását, mivel a román pártok többsége ellenséges az RMDSZ-el szemben, és félő, hogy most a 20 százalékos küszöböt nem csökkentenék, hanem ellenkezőleg megemelnék.

Próbaperek indulhatnak

Markó Attila elmondta: a román állami jelentés benyújtása után még hat hónap áll rendelkezésre, hogy az árnyékjelentést is átadják az Európa Tanács szakértői bizottságának. A testület mindkét jelentést elemzi, majd a helyszínen is megvizsgálják, hogy miként érvényesül egyes területeken a nyelvi jogok használata, ezt követően ajánlást fogalmaznak meg Románia kormányának.

A képviselő elmondta: fontolóra veszik, hogy úgynevezett próbapereket indítanak olyan önkormányzatok vagy intézmények ellen, ahol nem érvényesül a kisebbségi nyelvhasználati jog, hogy kiderüljön, miként dönt ilyen esetekben a román bíróság.