A dél-tiroli autonómia-modell alkalmazásához viheti közelebb Romániát a kedden elfogadott alkotmánymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerje a hagyományos térségek „alrégiókba” szerveződését a majdani közigazgatási régiókon belül. Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt kérdeztük.

Az alkotmányt módosító parlamenti különbizottság kedden elfogadta azt az RMDSZ-javaslatot, hogy a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződhessenek. Honnan jött ez az elképzelés?

Ezt a javaslatunkat már tavaly benyújtottuk az alkotmányt módosító parlamenti különbizottságban, ám akkor nem fogadták el. Akkor azt nem tudtuk megakadályozni, mert nem voltunk elegen, hogy bekerüljön a módosított alkotmány szövegtervezetébe a megyék mellett új közigazgatási egységként a régió fogalma. Ezt nem tartottuk jó megoldásnak, ezért akkor azt javasoltuk, hogy a régióban lehessen létrehozni különleges státusú alrégiókat, közigazgatási alegységeket. Ezt a módosító indítványunkat nyújtottuk be ismét ezen a héten, amit végül úgy fogadtak el, hogy a „különleges státus” meghatározást kivették. Azért jártunk el így, mert számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy az ország régiós felosztása nem úgy alakul, ahogy mi szeretnénk.

Nevezhető ez akkor egy fajta B-tervnek arra az esetre, ha mondjuk a közigazgatási régiók kialakításakor nem sikerül megakadályozni, hogy Székelyföld egy román többségű régióba kerüljön?

Igen. Ilyen helyzetben mit tehetett az RMDSZ? Ha nem tud valamit megakadályozni, mert ellenzékben van, akkor fogja a gyöngyberakásos pisztolyát és hasba lövi magát, vagy próbál egy olyan helyzetet teremteni, hogy ha mégis átmegy az alkotmánymódosítás és az erdélyi magyar közösség, Székelyföld számára kedvezőtlen közigazgatási régiókat alakítanak ki, akkor legyen lehetőségünk egy alrégiós változatot tovább vinni. Mi azt mondjuk, hogy a dél-tiroli modell elfogadható megoldás lenne Székelyföld és Partium számára is. És az alrégió fogalmát tartalmazó alkotmány jogi keretet biztosítana ennek a modellnek az átvételére. Az alrégió fogalmát törvénnyel kell majd tartalommal megtölteni, természetesen akkor, ha nem sikerül számunkra is kedvező régiókat kialakítani. Ha például megalakulhat a Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló régió, akkor számunkra többé nem téma az alrégió. Ám ez az plusz, amit mi ilyen helyzetben megoldásnak találtunk.

Vannak már olyan hangok, hogy az RMDSZ ezen a téren is az „apró lépések politikáját” követi. Ezeket a bírálatokat hogyan kommentálja?

Ellenzéki helyzetből, egy ekkora koalíciós többséggel szemben, nem lebecsülendő egy ilyen indítványt bevinni a módosított alkotmány szövegtervezetébe. De nyilván azoknak, akiknek semmi sem jó, és egyetlen érdekük az, hogy az RMDSZ-t hasbalőve lássák, ez a megoldás sem tetszik.

Milyen lehetőségeket nyit meg a közigazgatási alrégió fogalmának bevitele az alkotmányba?

Ha későbbiekben előállunk a székelyföldi autonómiáról szóló, korábban beígért törvénytervezettel, vagy kidolgozunk egy tervezetet az alrégiós megoldással a Partium számára, akkor nem lehet majd azt mondani ezekről a jogszabályokról, hogy alkotmányellenesek.

Melyek lennének az RMDSZ elképzelései szerint ezeknek az alrégióknak a hatáskörei?

Ezekről korai még beszélni, de az biztos: a székelyföldi autonómiáról szóló, tavasszal beterjesztésre kerülő törvénytervezetünk már mutatni fogja azokat a hatásköröket, amelyekre gondoltunk az alrégió fogalmának bevezetésekor. Egyébként ezek a hatáskörök a dél-tiroli mintában alkalmazottakhoz lennének hasonlatosak. Vagyis az alrégiók hatáskörébe kerülne minden olyan kérdéskör, ami a helyi közösségeknek a mindennapjait, a jövőtervezését érinti. Beleérte ide azoknak a testületeknek a létrehozását, amelyek ezeket a döntéseket hozzák, és azokét is, amelyek ezeket végrehajtják. Nyilván, nem tartoznának alrégiós hatáskörbe külügyi, védelmi, nemzetbiztonsági kérdések, ám a gazdasági, szociális, kulturális jellegű kérdésekről történő döntéshozatal már igen. De ne szaladjunk előre. Nekünk az alkotmány módosításakor bizonyos szempontokat követnünk kellett, és úgy gondolom, hogy ezeket a szempontokat sikeresen követni tudtuk. Hogy a tervezetből végül alkotmány lesz-e, azt nem tudom. Ám ez a tervezet kedvezőbb a jelenlegi alkotmánynál, ami az erdélyi magyar közösséget, a közösségi szimbólumok használatát, a kulturális autonómiát és a területi autonómiát illeti. Azt gondolom, hogy előrelépést jelent az a négy-öt javaslatunk, amit sikerült a tervezet módosításakor elfogadtatni.

Ezek szerint ha ebben a formában kerül a parlament plénuma elé, az RMDSZ is megszavazza majd a módosított alkotmány szövegtervezetét?

Rengeteg akadály van még előttünk, amit még venni kell. Ez a kérdés még nem aktuális. Számunkra az a fontos, hogy amikor az alkotmánybíróságról és a Velencei Bizottságtól visszakerül a tervezet a parlamenthez és elkezdődik a plenáris vita, akkor tudjuk fenntartani a már elfogadott javaslatainkat, illetve az esetleges további egyéni javaslatainkat.