Október 5-én lezárul a jelöltállítási folyamat, ekkor már tudni lehet, kiket indít az RMDSZ a december 9-i parlamenti választásokon. Valamennyi szavazókörzetben állítanak jelöltet, ez összesen 450 képviselő- és szenátorjelöltet jelent – tudtuk meg Kovács Pétertől. Az RMDSZ főtitkárát annak kapcsán kérdeztük, hogy hétfőig, szeptember 10-ig adhatták le dossziéikat a területi szervezeteknél a jelöltaspiránsok.

Rangsorolás a befutó helyekért

Néhány erdélyi megyében egy-egy biztos parlamenti mandátumot jelentő képviselői vagy szenátori jelöltségre többen is pályáznak, ezért a következő időszakban a megyei szervezetek rangsorolás útján döntik el, kit indítanak az adott választási körzetben. Ez a rangsorolás egyébként Beszterce-Naszód megyében már meg is történt, több szervezet pedig az utolsó napra, október 5-re időzítette ezt a műveletet.

Kovács Péter tájékoztatása szerint a rangsorolást egy-egy választott testület, a Megyei Küldöttek Tanácsa vagy a Területi Küldöttek Tanácsa végzi. Az így kialakult sorrend az RMDSZ operatív vezető testületéhez, a Szövetségi Állandó Tanácshoz (SZÁT) kerül, amely véglegesíti a jelöltlistát.

Összefogás, de a szövetségen belül. Kovács Péter tájékoztatása szerint az RMDSZ csak a szövetségen belül tudja elképzelni az együttműködést az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) és a Magyar Polgári Párttal (MPP). „Elmondtuk, hogy szeptember 8. és október 5. között bárki jöhet és megméretkezhet az RMDSZ belső testületeiben. Ha az illető személy megnyeri a rangsorolást, hátterétől függetlenül a jelöltünk lesz. Ezt nevezem én összefogásnak” – fogalmazott a főtitkár. Az MPP-nek arról a javaslatáról, hogy a szlovákiai MKP mintájára tömörülve induljanak a választásokon az erdélyi magyar politikai szervezetek, a politikus kijelentette: ez az elképzelés jogi akadályokba is ütközik. „Két párt választási koalíciója esetében már nyolc százalékos a parlamenti küszöb. Három párt esetében még több. Tehát kizárt dolog, hogy egy magyar pártkoalíció bejusson a parlamentbe” – szögezte le.

A területi és megyei szervezetek többségében a jelöltállítás úgy történik, hogy a küldöttek tanácsának szavazatai nyomán kialakul a jelöltaspiránsok sorrendje, és az élen állónak joga van megválasztani azt a képviselői és szenátori választókörzetet, amelyben indulni szeretne. „Így értelemszerűen a rangsor végén szereplő jelölteknek már olyan körzetek jutnak, ahonnan kisebb az esélyük bekerülni a parlamentbe" – magyarázta a főtitkár. Akadnak azonban olyan megyék is, ahol körzetenként külön-külön rangsorolják a jelöltaspiránsokat.

A Kárpátokon túli megyékben szintén az RMDSZ-szervezetek javasolják a jelölteket, ahol van szervezet. Ahol nincs, ott a SZÁT feladata a jelöltállítás.

Az aspiránsoknak több feltételnek kell megfelelniük ahhoz, hogy jelöltek lehessenek. Ezek közé tartozik a román nyelv megfelelő szintű ismerete is. „Azért ezt nem úgy kell képzelni, hogy levizsgáztatjuk a jelölteket. Ha valaki képviselő vagy szenátor akar lenni, de nem tud románul, az ne jelöltesse magát" – magyarázta Kovács Péter.

Néha kevesebb a jelölt, mint a választókörzet

Míg a zömében magyarlakta megyékben általában „túljelentkezés" van a képviselői és szenátori jelöltségekért, szórványmegyékben gyakran előfordul, hogy az aspiránsok száma kisebb a választókörzetek számánál. „Ennek egyik oka, hogy szórványmegyében nehezen találni olyan embert, aki vállalja a 99 százalékban esélytelen megméretkezést és azt, hogy a kampányban dolgozzon. A másik ok, hogy mi olyan jelölteket keresünk, akik potenciálisan helyt tudnak állni a parlamentben. Láthattuk 2008-ban is: a választási törvény rulett" – mondta a főtitkár.

Kovács tájékoztatása szerint az RMDSZ a szórványmegyék közül Arad, Brassó és Máramaros megyéből számít egy-egy képviselői mandátumra, ám teljesen kiszámíthatatlan, hogy a megyéken belül melyik választókörzetben lesz befutó hely. „Valamelyik jelöltünk ezekből a megyékből képviselő lehet. Ezért a jelöltjeinknek olyan képességekkel kell rendelkezniük, hogy teljesíteni is tudják ezt a feladatot" – magyarázta a politikus. Mint mondta, ha a szórványmegyékben nem jelentkezik valamennyi választókörzetre jelölt, akkor a SZÁT feladata a jelöltállítás.

Hét megyében biztos befutó helyek

A főtitkár tájékoztatása szerint az RMDSZ hét megyében tudta beazonosítani az elméletben biztos parlamenti mandátumot jelentő választókörzeteket: Hargita és Kovászna megye körzetei (kivéve a maroshévízi és bodzafordulói körzeteket), Maros megyében a megyeszékhely egyik képviselői és egyik szenátori körzete, Nyárád-mentén két képviselői körzet és egy szenátori körzet. Kolozs megyében Kalotaszeg képviselői körzete jelent befutó helyet, Szilágy megyében Seres Dénes jelenlegi képviselő és Fekete Szabó András jelenlegi szenátor körzetei, Szatmár és Bihar megyében két-két képviselői és egy-egy szenátori befutó hely van.

Emellett a már említett három szórványmegye biztosíthat egy-egy képviselői helyet, illetve az egyik nagyváradi választókörzet RMDSZ-es képviselőjelöltje is bekerülhet a parlamentbe. „Az a körzet, ahonnan Pethő Csilla jelenlegi képviselő jutott be. Ám ez is teljességgel kiszámíthatatlan" – magyarázta Kovács Péter. Emellett befutó helyet hozhat a határon túli körzetek valamelyike is. Ismeretes, hogy Kötő József képviselő 2008-ban a Közel-Kelet és Afrika körzetéből jutott mandátumhoz.

„Összességében tehát 5 parlamenti mandátum teljességgel kiszámíthatatlan, 26 mandátum pedig – legalábbis elméletben – biztosnak tekinthető" – mondta Kovács Péter, aki arra számít, hogy az RMDSZ-nek sikerül megőriznie a 2012-es választások után is a jelenlegi 22 képviselői és 9 szenátori mandátumot.

A lutri és az arányosság elve

Kovács Péter szerint a 2008-ban is érvényes választási törvénynek éppen ez a kiszámíthatatlanság a legnagyobb hátránya. „Ha valaki nem ér el körzetében legkevesebb ötven százalék plusz egy szavazatot, utána már jön a lutri. Az adott körzetben a visszaosztási rendszer miatt a harmadik, negyedik helyről is be lehet kerülni a parlamentbe. Ilyen esetben nincs olyan, hogy biztos körzet" – magyarázta.

A törvény legnagyobb legnagyobb előnye a főtitkár szerint, hogy érvényesül az arányosság elve. „Vagyis ha mi országosan megkapjuk a szavazatok hat százalékát, az mandátumban is hat százalékban fog visszaköszönni" – jelentette ki.

Kik nem indulnak újra?

A főtitkár tudomása szerint néhány kivétellel a 2008-ban mandátumot nyert RMDSZ-es honatyák mindegyike pályázna újabb mandátumra. Kivételek: Bokor Tibor szenátor, aki időközben Kézdivásárhely polgármestere lett, Édler András képviselő, akit a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara elnökévé választottak, Gyerkó László szenátor, aki bekerült a versenytanácsba, Lakatos Péter, aki a számvevőszék vezető testületének tagja lett, illetve Kötő József, aki már bejelentette, hogy nem pályázik újabb mandátumra. Az RMDSZ-képviselők egyike, a Kolozs megyei Pálffy Mózes időközben elhalálozott.

A választási törvény szerint bekerülhet a parlamentbe az a párt is, amelynek hat képviselői, illetve három szenátori körzetben sikerül mandátumot szereznie. Ezt hívják alternatív küszöbnek. „Az RMDSZ-ben fel sem merült, hogy az alternatív választási küszöbre alapozzon. Minden erővel azon fogunk dolgozni, hogy az öt százalékot érjük el. Csak akkor tudunk meghatározó szereplői lenni a bukaresti politikai életnek, ha megfelelő súllyal vagyunk ott a parlamentben" – jelentette ki Kovács Péter.