Az Európai Unió és a keleti partnerséghez tartozó országok kapcsolatáról, illetve ennek a   régiónak a szomszédságpolitikai kilátásairól és kihívásairól tartott előadást Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke csütörtökön Dublinban, az Európai Néppárt (EPP) elnökválasztási kongresszusán.

„Románia, az Európai Unió és a NATO keleti határaként különös figyelemmel kíséri a közvetlen szomszédságában levő Moldova európai útját, és támogatja Ukrajna gazdasági fejlődését, területi integritását. Aggódva követjük a Krím-félszigeti konfliktusos eseményeket, amelyek közvetett módon befolyásolhatják az ukrajnai nemzeti kisebbségek sorsát, amelyet immár nem csak Oroszország túlkapásai, de az ukrán kisebbségi nyelvtörvény visszavonásáról szóló döntések is érintenek” - fogalmazott Borbély. Az ukrajnai krízis és a keleti partnerség megerősítése című panelen a Közép-kelet-európai régió volt miniszterelnökei és egyes külügyminiszterei is jelen voltak.

Borbély úgy véli, az Európai Uniónak rá kellene jönnie arra, hogy a konfliktusos zónában található országok között, bizonyos dokumentumok véglegesítéséhez a bürokratikus akadályok feloldására lenne szükség. A keleti partnerség program az elmúlt években sok előnnyel járt Ukrajna és a kárpátaljai magyarság számára, a jelenleg kialakult belpolitikai válságot pedig mindenképp további tárgyalások útján kell megoldani – hangsúlyozta az RMDSZ politikai alelnöke.

Hozzátette, a romániai magyarság Marosvásárhelyen, 1990-ben, tanúja volt egy áldozatokat követelő etnikai konfliktusnak és az azzal járó következményeknek, „tudjuk tehát mivel jár ha nem figyelünk oda ezekre a diverziókra. Ukrajna példája azt mutatja, hogy ezen régió stabilizálására egy világos jövőképre, egy egységes Európai Uniós stratégiára, állásfoglalásra van szükség” – fogalmazott a politikus.