Erdélyt Európába – magyar érdeket Brüsszelbe szlogennel szombaton, Székelyudvarhelyen tartja kampányindító rendezvényét az RMDSZ. A rendezvényre ezerötszáz meghívottat várnak. Jelen lesz az RMDSZ országos vezetősége, bemutatkoznak az európai parlamenti képviselőjelöltek is. A városi sportcsarnokból percről percre tudósítunk.

12.20: Elsőként Bunta Levente köszöntötte házigazdaként a jelenlévőket. "Együtt építünk egy Európát, amely ha nem is az autonóm tartományok, de mindenképpen a régiók Európája lesz" – jelentette ki Székelyudvarhely polgármestere, aki arról beszélt, hogy az EU biztonságot jelent az erdélyi magyarok számára. Bunta arra buzdított, hogy minél többen menjenek el szavazni. 

12. 27: Verestóy Attila szenátor lépett mikrofonhoz. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének elnöke szerint annyi a súlya a szövetségnek, ahány szavazat áll mögötte. "Ez fog számítani mind Bukarestben, mint Brüsszelben" – jelentette ki. A politikus reményét fejezte ki, hogy nem csak szólam a 25 Éve Együtt RMDSZ-szlogen. "Remélem, hogy az erdélyi magyar közösség fel tud sorakozni az RMDSZ mögé, és be tudja bizonyítani, hogy tudatosan választ" – fogalmazott.

12.34: Kelemen Hunor kampányindító beszédét arra építette, hogy 25 éve alakult meg az RMDSZ. Elsőként emlékeztetett arra, hogy 1848 óta a magyarok történelmében a tavasz a szabadság évszaka, de ez nem volt mindig így. Emlékeztetett 1989 tavaszára, amikor Romániában, "a hosszú, hideg tél után" úgy tűnt, a reménytelenség évszaka folytatódik. „Majd 1990-ben, Marosvásárhelyen drámai körülmények között tapasztaltuk meg, hogy szabadságunk milyen törékeny. Hogy a többségi nemzet szabadsága nem feltétlenül jelenti a nemzeti kisebbség nyugalmát. Hogy a sötét múlt közöttünk él és bármikor támadhat” – mondta a politikus.

Kelemen szerint e két tavasz között eltelt egy év alapozta meg az erdélyi magyar közösség legújabb kori szabadságát. „Egy év alatt megszabadultunk az akkori Európa fojtogató diktatúrájától, és szabadulásunk másnapján megalapítottuk Szövetségünket, az RMDSZ-t – az erdélyi magyarok szabadságának őrét” – jelentette ki.

Úgy fogalmazott: egy közösség erejét, élni akarását, jövőt formáló képességét az adja, hogy időről-időre le tudja győzni a lehetetlent, a lehetetlennek tűnő kihívásoknak is megfelel. És miután megtette ezt, képes újabb és újabb célokat kitűzni és megvalósítani azokat. Szerinte az erdélyi mgyar közöss 25 év alatt hosszú utat járt be együtt és külön-külön is. "Változó eszközökkel bár, de az elmúlt 25 évben arra törekedtünk, hogy óvjuk szabadságunkat úgy, hogy ez másnak is fontos legyen" – szögezte le. 

Kelemen emlékeztetett arra, hogy a 25-ös szám fémjelzi az RMDSZ kampánynyitó rendezvényét is. „Május 25-én közösségünk európai képviseletéről döntünk. Az a közös érdekünk, hogy minél több magyart küldjünk Brüsszelbe. Mert jól tudjuk, és nap mint nap tapasztaljuk, hogy  a magyarok érdekeiért csak a magyar képviselők küzdenek, értékeinket csak ők viszik el Európába” – állapította meg.

Felidézte, hogy a magyarok már ezer éve eldöntötték, Európához csatlakoznak. "Itt, Erdélyben, mi 25 éve mondjuk és hisszük azt, hegy Európa fontos nekünk. Ide köt bennünket a múltunk, de a jelenünk és a jövőnk is. Meggyőződésem, hogy nekünk erős Európára van szükségünk, mert az minket is erősebbé tesz. Mi, romániai magyar emberek hiszünk Európában. Mert az, amit mi itthon teszünk, amiért itthon dolgozunk, az szorosan összefügg Európával, azokkal az értékekkel és elvekkel, amelyekre a modernkori Európát építették" – magyarázta a politikus. 

"Egyszerű, erős üzenet"

Kelemen felsorolta mindazt, amit az uniós csatlakozás hozott az erdélyi magyar közösség számára. Többek között azt a valóságot, amelyet a magyar politikai képviselet jelenít meg: a közös célokért romániai és szlovákiai magyar képviselők együtt küzdenek a magyarországi európai parlamenti képviselőkkel. "És még csak az út eleje. Ott kell lennünk, nem szabad hiányoznunk Brüsszelből a nyári névsorolvasáskor" – fogalmazott.

Leszögezte azt is, hogy Európának védenie kell a kisebbségek jogait, kötelező szabályozást kel elfogadnia az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére. "Mi itthon az elmúlt 25 évben azért harcoltunk, hogy Erdélyben a magyar emberek, a magyar közösség nemzeti identitása biztonságban legyen. Jogegyenlőség, törvény előtti egyenlőség, egyenlő esélyek minden egyén és közösség számára. Ha kellett, a parlamentben tárgyaltunk, ha kellett az utcára vonultunk. Halkan és hangosan, kormányban vagy ellenzékben, televízióban vagy tereken, de mindig civilizált körülmények között mutattuk meg, hogy képesek vagyunk megharcolni minden magyarért. Most pedig azért dolgozunk, hogy meghallják és megértsék Brüsszelben is az erdélyi magyarok akaratát" – intézte szavait a jelöltekhez.

A következő napok teendőiról azt mondta: az elkövetkező 57 napban az RMDSZ-nek el kell jutnia minél több magyar emberhez, és el kell nekik mondania egy "egyszerű és erős üzenetetet". Ez úgy hangzik, hogy az RMDSZ jelöltjei nem jutnak be az európai parlamentbe, minden erdélyi magyar képviselő helyét egy román foglalja el. "Ha nem leszünk ott, Romániában is meggyengül a politikai súlyunk – itthon nehezebben fogjuk érvényesíteni akaratunk. Az idei választások tétje tehát túlmutat az európai képviseleten. A május 25-i választásokon a magyarság itthoni képviseletéről, az RMDSZ jövőjéről szavazunk" – jelentette ki a szövetségi elnök.

"Ezért kell Brüsszelben lennünk"

12.50: Markó Béla volt szövetségi elnök szerint az erdélyi magyar közösség 25 évvel ezelőtt kapott egy esélyt arra, hogy "megpróbáljon győzni", méltó életkörülményeket megteremteni magának. Szerinte a magyar közösségre leselkedő legnagyobb veszély a közöny, a kishitűség. Ez olyan kérdések feltevésében nyilvánul meg, mint "Minek elmenni Bukarestbe, Brüsszelbe?". Válaszul az szenátor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ húsz éve elfogadtatott az Európa Tanáccsal elfogadtattunk egy olyan dokumentumot, amely a restitúció, anyanyelvi oktatás és egyéb feltételekhez kötötte Románia integrációját. Szerinte amikor az erdélyi magarok képviselete nincs ott, ahol a döntések születnek, akkor az történik, ami Trianonban történt. "Azért kell Brüsszelben lenni, mert nélkülünk ellenünk hoznak döntéseket" – szögezte le Markó. 

13.05: Borbély László felidézte: a romániai magyarság 1990-ben már eldöntötte, hogy az európai úton akar járni. Az RMDSZ politikai alelnöke szerint az erdélyi magyarságnak fontos szerepe volt abban, hogy Románia az EU tagja és NATO tagállam lett. "Nekünk erősek kell lennünk önkormányzatainkban, jelen kell lennünk Bukarestben, a parlamentben, és Brüsszelben is felkészült képviseletünk kell hogy legyen, hogy a határokon túl is hallassuk hangunkat, illetve, hogy megtudjuk fogalmazni európai szinten is érvényes kéréseinket” – szögezte le a politikus, aki éppen szombaton töltötte a hatvanat, ezért a "Boldog szülinapot" című dallal köszöntötte a Koszika együttes.

13.21: Haza kell hoznunk Európát Erdélybe, Székelyföldre – hangsúlyozta beszédében Winkler Gyula, az RMDSZ listavezető EP-képviselőjelöltje. ,,Az elmúlt öt évben több mint 50 gazdasági konferencián, szemináriumon tartottam előadást, a legfrissebb brüsszeli gazdasági információt hozva haza Erdélybe. Több mint 1000 vállalkozóval, gazdasági szakemberrel, önkormányzati vezetővel és közigazgatási szakemberrel találkoztam, kiszámoltam: ők 100.000 erdélyi magyar ember munkahelyét tartják fent” – fogalmazott, kiemelve, hogy 2014 sok szempontból új kezdet Európában.

"Nemcsak azért, mert május 25-én megválasztjuk az EP-képviselőket, akik majd novemberben megszavazzák az új összetételű Európai Bizottságot. Új kezdet azért is, mert a 2020-ig terjedő költségvetési időszak elején vagyunk. Az új tervezési időszak új lehetőségeket hoz Erdély gazdasági fellendítésére, Székelyföld, a Partium, a Bánság modernizációjára, az erdélyi magyar emberek életszínvonalának emelésére és közösségeink megerősítésére. (...) A gazdasági fejlesztés azért fontos, mert eszközt ad kezünkbe, hogy az autonómia alapjait megerősítsük. Ezért alkottuk meg az EU 2020 stratégiával összhangban, az Erdély 2020: szülőföldünk fejlesztési tervét. Brüsszelben elértük, hogy legyen miből finanszírozni ezeket az elképzeléseket. Van elképzelés, tudjuk, mit kell tenni, és megvan rá a pénzügyi forrás! Az autonómia és a gazdasági felzárkóztatás csak kéz a kézben haladhat előre. (...) Egységes fellépéssel alakítsuk mi is Európát, hogy legyen a régiók és közösségek Európája, ahol egyénként és nemzeti közösségként is egyenjogúan tudjuk biztosítani a szülőföldön való gyarapodás feltételeit. Ezért dolgozunk 25 éve Szövetségben, ezt a munkát kívánjuk folytatni!”– mondta Winkler Gyula. 

13:40  "Mi, székelyföldiek, tudjuk, hogy székelyföldön kívül is élnek magyar emberek, és rájuk is gondolunk. Azokra, akik ott élnek, ahol mindennap meg kell vívni a fennmaradás csatáját" – fogalmazott Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti listájának második képviselőjelöltje. A politikus szerint azonban nem elég tudni azt, hogy a közösségi erő tart fenn bennünket: ezt az erőt fel is kell mutatni.

13.55: "Az EU-csatlakozás óta eltelt hét év múltán értékelni kell az eredményeket, megvizsgálva, mi történt volna, ha Románia az Unió perifériáján marad, ha kimarad az európai folyamatokból. Ám a romániai magyar nemzeti közösség azt is várta, hogy az Európai Unió foglalkozzon az uniós kisebbségvédelemmel, a kisebbség célkitűzéseivel, önrendelkezési jogával, azt, hogy ne engedje egyetlen tagállamnak sem, hogy elvegyen a meglévő kisebbségi jogokból” – hangsúlyozta felszólalásában Vincze Loránt.

Az RMDSZ-es lista harmadik helyét betöltő európai parlamenti képviselőjelölt szerint azonban ez már keményebb dió, gyakran ütközünk ugyanis a közöny falába, amelyet nem lehet egyik pillanatról a másikra lebontani. „De egyik mandátumról a másikra igen: az egyik mandátumban elkezdett kitartó munkát folytatva, egy következő mandátumban tovább lehet gyengíteni azt a falat, és együttes erővel lebontani. Ezért hiszünk abban, hogy a következő mandátum alatt létre kell hozni a nemzeti közösségek védelmét jelentő szabályozást” – fogalmazott a jelölt.

Hozzátette, az elmúlt években az RMDSZ az európai kisebbségvédelem legaktívabb, legerősebb szereplője, a legtöbb kezdeményezést megfogalmazó érdekképviselete, amely számít, és amellyel számolnak Brüsszelben és az Európai Unióban, az Európai Néppárt pedig partnernek számít, amely a következő mandátumra célul tűzte ki, hogy megteremti az RMDSZ által javasolt kisebbségi keretszabályozást.

14.05: A lista negyedik helyezettje, Hegedüs Csilla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ Nőszervezete 10 hónapja alakult, és máris több mint 120 megyei és helyi szervezete van, a legdinamikusabban fejlődő közösség az elmúlt évtizedben. "Ez a tény azt bizonyítja, hogy szükség és igény van a nőkre a politikában, akik bizonyos területeken hatékonyabban tudják képviselni azt, amit akarunk: Európát Erdélyben" – fogalmazott a kulturális államtitkár.

Hegedüs szerint nem nem szabad hagyni, hogy a nők hátrányos helyzetbe kerüljenek. Szerinte a magyar nők akkor egyebek mellett akkor lesznek erősek, ha a többgyerekes anyák is szakmai tevékenységet tudnak kifejteni. Ezért a jelölt felkérte a férfi kollégáit, hogy az erdélyi magyar nők érdekeinek képviseletét is vállalják fel az Európai Parlamentben.

14.15: „Egyre inkább meggyőződésem, hogy tévedünk, amikor azt mondjuk, hogy a fiatalok közömbösek a politika iránt. Nem. A fiatalok alig várják, hogy legyen miért elmenniük szavazni. Hogy legyenek olyan emberek, akikre fel tudnak nézni. A fiatalok igenis tartozni akarnak valahová, értelmet akarnak adni a dolgoknak, követendő értékeket akarnak, amiért ki tudnak állni!” – mutatott rá a fiatalok és a politika közötti kommunikációs különbség egyik jellemző hibájára Antal Lóránt, a MIÉRT európai parlamenti képviselőjelöltje. 

Szerinte a megoldás az, hogy ne az egyetértést várják az ifjúságtól. "Ne olyan fiatalokkal vegyük körbe magunkat, akik mindennel egyetértenek, hanem igenis adjunk teret az ellentmondó véleményeknek is. Nyissunk új emberek felé! Ne csak a látszatát keltsük, hanem engedjünk be új embereket közösségeinkbe! Ne féljünk az újítástól! Arra törekedjünk, hogy ha valami jó történik, valami megújul, akkor legyen részünk benne!” – jelentette ki.

Azt is kifejtette, hogy az elkövetkezendő időszakban kilép a megszokott kampányviselkedésből. „Számomra a kampánnyal járó reflektorfény arról fog szólni, hogy példákkal alátámasszam az ifjúságba vetett hitemet. Arról szól, hogy meggyőzzem nem csupán az idősebb generációt az ifjúságba vetett bizalmáról, hanem, hogy meg akarom erősíteni a fiataloknak a saját magukba vetett bizalmát. És ki akarom javítani a sikernek azt a téves értelmezését, amit a társadalom beléjük nevelt, miszerint sikeres az, akinek pénze van. A siker nem pénzben mérhető. Sikeres minden fiatal, aki azt csinálja, amit szeret, és azon belül teljesít kiválóan” – fogalmazott Antal Lóránt. 

14.26: A kampánymegnyitó meglepetés-felszólalója az első fokon szabadságvesztésre ítélt Nagy Zsolt volt. "H évvel ezelőtt álltam utoljára így előttetek. Jelöltként. Akkor, az első európai választásokra készültünk, és én voltam az RMDSZ listavezetője. Jól éreztem magam. Itthon voltam, veletek, köztetek. 7 év telt el azóta. 7 év, amely minden bizonnyal más volt számomra, mint amire valaha is számítottam. Hazaárulás, kémkedés, hivatali visszaélés - képtelen vádak sora eltávolított ebből az otthonból. Önkent vonultam vissza, hogy védjem magam. Meg hogy óvjam azt, amiért mindig is dolgoztam: az RMDSZ-t” – mondta a volt informatikai miniszter.

Az őt ért igazságtalan vádakkal, majd az ezt követő meghurcoltatásával kapcsolatban kijelentette: sohasem bánta meg, hogy a közért dolgozott. Szerinte rdemes és kell helyben politizálni, Bukarestben, a parlamentben, érdemes és kell Brüsszelbe is menni. Felidézte, hogy 2004 őszén egy kampányzárón, Marosvásárhelyen a sportcsarnokban a kis fanyelű RMDSZ-zászlócskákkal próbálta szemléltetni, hogy egyenként gyengék, de együtt, egymás mellett erős az erdélyi magyar közösség, és nincs olyan cél, amelyet ne tudna elérni.

"Akkor nem gondoltam, hogy egyike leszek azoknak, akiket ketté próbálnak törni. Legfeljebb a politikai pályámat sikerült nekik, de innen is üzenem: emberileg egyenesebb és keményebb a hátam, mint valaha. Én ezzel a tapasztalattal mondom, hogy a jövő előttünk van. Igen, előttem is, és igen előttetek is. Azt mondom, hogy együtt, közösen érdemes harcolni a jövőnkért! Szolidárisan mindenkivel, kiállva bátran és egyértelműen igazunkért – egyéni és közösségi igazunkért! Igen, lehet. Igen érdemes. És igen, rám számíthattok!” – zárta beszédét Nagy Zsolt.

A hitemet adom útravalóul

14.40: A rendezvény végén felszólalt Böjte Csaba is. A ferences szerzetes felszólalásában elmondta: nagyon fontos minél több magyar embert küldeni Brüsszelbe, hogy ők a közös hangját hallassák. „A hitemet szeretném a jelöltek tarisznyáiba tenni, útravalóul” – jelentette ki Böjte atya, aki szerint az erdélyi magyar szervezetek politikusainak párbeszédet kellene folytatniuk egymással, és szükség van arra is, hogy nyissanak a román vezetők felé is.

Böjte kifejtette, hisz a kimondott szó erejében, a bölcs párbeszédben, ezért elmegy szavazni, és mindenkit arra biztat, hogy vegyen részt a választásokon és támogassa szavazatával azokat, akik vállalják, hogy egyházainkat, népünket képviselik majd a bukaresti, a budapesti, a brüsszeli döntéshozó fórumokon.