Az RMDSZ autonómiatervezete számos pozitív elemet tartalmaz, és bár nem pontosan az, amit az MPP gondol Székelyföld autonómiájáról, de a jelenleg érvénybe lévő törvényeket kihasználva segít kirajzolni a leendő Székelyföld előképét, fogalmazta meg szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt.

A politikus szerint ebben a kérdésben a két politikai szervezet között az a nézetkülönbség, hogy az RMDSZ tervezete a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok társulását tartalmazza, ezzel szemben az MPP a történelmi Székelyföld 153 települési önkormányzat társulását szeretné a törvénytervezetbe megfogalmazni.  A három megyés társulás esetén a térségben a magyar lakosság aránya 54 százalékos, a 153 önkormányzatból álló társulás révén kialakuló térségben a magyar lakosság aránya 75 százalékos lenne.

Bíró Zsolt ugyanakkor rámutatott: az RMDSZ autonómia törvénytervezete tartalmaz minden olyan fejezetet, amelyek az autonómia ismérvei, így többek között szabályozza a gazdaságot, a pénzügyi kérdéseket, az adópolitikát és a nyersanyagok helyben való felhasználását. A statútum a jelenleg érvényben lévő törvényekre támaszkodva fogalmazza meg Székelyföld önrendelkezését, és mindenképpen előrelépést jelentene az ügyben, ezért az MPP támogatja, mutatott rá Bíró Zsolt.

A polgári párt elnöke szerint a két politikai szervezet autonómia munkacsoportjába az MPP három személyt delegált: Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét, Márton Zoltánt, Makfalva polgármesterét illetve Kulcsár Terza Józsefet, az MPP háromszéki elnökét, de munkájukat egy szakmai testület is segíti, amely olyan személyekből áll, akik a Székely Nemzeti Tanácsban is szerepet vállalnak.

Az RMDSZ és MPP közös autonómia munkacsoportja még nem ülésezett, mondta Bíró Zsolt, akinek elmondása szerint jelenleg az európai parlamenti választási kampányra való felkészülés a prioritás, de meglátása szerint, ha eltelt már 25 év, akkor még néhány hét nem akadály az autonómia statútum véglegesítéséhez.