A minisztérium, amely "jobbá teheti az országot"
„Nekem az a kihívás, hogy újra bizonyítsuk be, lehet ez a minisztérium fajsúlyos intézmény” – mondta a maszol.ro-nak adott interjúban Korodi Attila, aki harmadszor került a környezetvédelmi tárca élére. A politikust Verespatakról, a palagáz-kitermelésről és a prioritásairól kérdeztük.
Milyen most a minisztérium ahhoz képest, ahogyan múlt mandátuma végén hagyta?
Teljesen más lett az intézmény. Először is, mert a vízügyi és erdészeti téma nem kötődik közvetlen a tevékenységemhez, hiszen ezekkel a területekkel megbízott miniszter foglalkozik, teljes költségvetési jogosítvánnyal. Ez azt jelenti, hogy törvényhozás szintjén tudom támogatni a munkájukat, viszont meghatározóan nem tudok beleszólni. Ez egy jelentős változás, aminek van jó és rossz oldala egyaránt: jó, mert időm marad a többi területre, és rossz, mert természeti és árvízvédelmi témában rengeteg tennivaló van, ami viszont erős nyitottságot és együttműködést követel meg.
Mi a legnagyobb kihívás ebben a mandátumában?
Hogy tisztességes munkát végezzünk, és hogy a kormányzat ezt támogassa. Nem potyára mondom ezt, hiszen az elmúlt két évben a környezetvédelmi minisztérium valahogy egy szürke fátyol mögé került, nem volt egy lényeges célja. A Verespatak-cirkusztől eltekintve más témában nem volt látható. Vissza kell mozdítani a régi identitásához a minisztériumot, ez a legfontosabb kihívás és ezért mondom: fontos, hogy a kormányzat, a kormányfő, a kollégák és a politikum támogassa az intézményt.
Mandátuma egyik első intézkedése az idei roncsautóprogram elindítása volt. Milyen reményeket fűz a programhoz?
Elindult és nagyon jól működik a rendszer, 17 000 értékjegyet tudtunk kibocsájtani magánszemélyeknek erre az évre, ezeket elektronikus formában tudják lehívni az érdeklődők. Ez azt jelenti, hogy elmennek az autókereskedésekbe, leadják a régi autójuk adatait, valamint vásárlóként a saját adataikat, és utána az autót kiírják a forgalomból, majd leadják a roncsprogramba. Ezt követően visszatérnek az autókereskedőhöz, és megkapják az értékjegyet. Ami a legfontosabb: míg korábban éveken keresztül roncsokkal álltak a roncstelepek előtt az emberek ahhoz, hogy megkapjanak egy értékjegyet, most ez nem érvényes, hiszen naponta ötven és százötven közötti kérést bírálunk el, nagyon gördülékenyen megy a folyamat.
Örökös téma a Verespatak-ügy. A román-kanadai cég, az RMGC elbocsátotta áprilistól alkalmazottainak 80 százalékát, és perrel fenyegeti a román államot, mert 15 év alatt sem döntöttek a beruházás engedélyéről. Korábbi mandátumai alatt szigorúan viszonyult az aranybánya tervéhez, mire számíthat most a cég?
Másik közérdekű és vitatott téma a palagáz-kitermelés.Van-e hatásköre a minisztériumnak beleszólni ebbe?
A minisztérium a Környezetvédelmi Ügynökségeken keresztül különböző helyszíneken részt vesz környezetvédelmi engedélyeztetéseken, de ez csak a feltárások engedélyeztetése, nem a palagáz-kitermelésre vonatkozó engedélyeztetés. Az ugyanis csak akkor lehetséges, hogy ha a beruházók előbb feltárják azt, hogy hol milyen tartalékokkal rendelkezünk. Ugyanakkor a beruházóknak képesnek kell lenniük előállítani egy technikai tervet a tartalékok működőképes kitermelésére. Gondolom négy-öt év, amíg ebbe a szakaszba jut egy ilyen jellegű vállalkozás Romániában. Addig is mi annyit tettünk, hogy a feltárási engedélyeknél egyértelműen beleírtuk: nem végezhetnek hidraulikus repesztést. Ez azt jelenti, hogy ha ezt a technológiát is ki akarják próbálni, akkor azt csak laboratóriumban tehetik meg.
Milyen lehetőségei vannak a minisztériumnak a jelenlegi uniós pályázati kiírások terén?
Az uniós pályázatok folynak a maguk medrében, nem számítok semmiféle változásra, még a 2014-2020-as időszakban sem, hiszen nagyon nagyok az igények az infrastruktúrára, ha csak az ivóvíz-, hulladékgazdálkodás témaköröket, valamint a biodiverzitás, a szennyezett területek kármentesítését, az árvízvédelem területét nézzük. Sajnos gyengébb finanszírozást tervezett be az előző Ponta-kormány, nehéz ebből kizökkenni, én legalábbis nem látom az esélyét. A másik gond pedig, hogy most már az európai pénzeknek a koordinációja a következő időszakra teljes mértékben az Európai Pénzügyek Minisztériumához fog tartozni, ami azért probléma, mivel túlcentralizált lehet a rendszer, és sokszor szerintem a környezetvédelemnél nem lesz ráhatás ezek működtetésére. A mostani rendszer azt mondja, hogy a környezetvédelmi minisztérium, mint végrehajtó intézmény működik majd az európai pénzek következő hétéves leosztási rendszerében, és ez mindenképpen gyengített státust jelent.
Holt tart a már letett pályázatok kifizetése?
A Környezetvédelmi Alapot szinte működésképtelen intézménykét vettem át tavaly, ahol alig voltak kifizetések, ezért ott szeretném javítani a helyzetet, illetve azokat a fontos programokat, melyekre már tettek le pályázatokat az emberek vagy az önkormányzatok, mint például az ivóvíz-csatorna hálózat, bicikliutak, erdősítés, zöldházprogram, roncsautóprogram. Fontos, hogy ezekre mind legyen pénz. A roncsautóprogramot már elindítottuk, az ivóvíz-hálózatra elkezdtük már kifizetni a tavaly áprilistól ki nem fizetett számlákat. Eléggé erőltetetett menetben, hogy mindenkinek tudjunk fizetni és május végére kiderül, hogy a zöldház programot miként is tudjuk elindítani. Tizenhétezer család nem is írt alá szerződést, nem is kapta meg a támogatást a 2011-es év után. Még hatalmasak a tennivalók, és nagyok a lemaradások.
Miniszterként melyek a prioritásai ebben az évben?
Először is a környezetvédelmi alapot kell újra vágni, és az EU-pénzalapoknál kihasználni minden egyes lehetőséget, hogy újabb és újabb számlákat fizessünk ki, tehát költsük az európai pénzeket. Ha találunk olyan életképes, a román költségvetésből finanszírozott projekteket, amelyek kompatibilisek európai pénzalapokkal, akkor azokat átvisszük, hogy ha a kedvezményezettek, az önkormányzatok, a helyi struktúrák egyetértenek ezzel a lépéssel. Az európai pénz biztos, bármikor költhető, nincsen fennakadás. Tizenkét nap alatt kifizetünk minden számlá, és ez egy olyan gyorsított hitel, ami eddig nem volt. Ha pedig a környezetvédelmi részt nézzük: a hulladékgazdálkodás területén idén újra kell írni az egész törvénykezést, és ha továbblépünk, a biodiverzitás területén nagyjából minden Natura 2000-es területet jogállását tisztáni szeretnénk, hogy rendelkezzen ügykezelővel, ne legyenek túlkapások. Ezek nem természetvédelmi területek, hanem olyan tájvédelmi szabályzó rendszerek, amelyekkel a mostani körülmények között lehet vígan mezőgazdasággal, településfejlesztéssel, gazdasággal foglalkozni, de nagyon oda kell figyelni környzetvédelmi követelményekre. A klímaváltozás terén is jelentős év vár ránk, mert van egy világbanki együttműködésünk az első, Romániára vonatkozó stratégia elkészítésére. Ez konkrétan nem a klímaváltozás megelőzésére vonatkozik, hanem a klímaváltozással járó különböző jelenségekkel való együttélésnek a felépítésére, legyen az árvízvédelem, erdősítések, a különböző városfejlesztési stratégiáknak az átalakítása. Ugyanakkor lesz egy gazdasági tervünk arra, hogy 2030-ig és 2050-ig Románia mit tud bevállalni a klímaváltozást kiváltó gázok csökkentése érdekében. Ezek mind fontos és meghatározó kérdések.
Hogy néz ki a miniszter egy napja?
Elég korán kezdek, reggel fél kilenckor már bent vagyok a minisztériumban, nagyjából este nyolc-kilenckor fejeződi be a napom, de már volt olyan is, hogy fél tízkor fejeztük be az utolsó gyűlésünket. Általában a minisztert vagy papírokkal szokták leterhelni, vagy találkozókkal. Valójában a stratégiai tervezés számomra az egyik legfontosabb, naponta félreteszek 3-4 órát, hogy tudjak a minisztériumi kollégákkal tervezni, gondolkozni, dolgozni, dönteni. Naponta van egy óra, amely csak a bürokráciáról szól, ez jelenti a különböző dokumentumoknak a bejegyzését, ugyancsak naponta két órát a minisztériummal együttműködő önkormányzatok, intézmények, gazdasági szövetkezetekkel egyeztetek. Ugyancsak kikerül 1-2 órányi olyan találkozó is, ami más intézményekben zajlik, ahová el kell mennem. Persze ez azért is ilyen sűrű, mert egy miniszter nem ülhet csak a minisztériumban, elég sokat átjárok a parlamentbe, és minden héten van legalább egy nap, amikor az ország valamelyik más intézményébe megyek el.
Mi a motiváció, a mozgatórugó, hogy ez munka ne legyen túlterhelő, esetleg rutinszerű?
Ennyi tapasztalat után az ember már nem ég ki pár hónap alatt, viszont ehhez társul az aktív sport. Én minden szerda este kilenc órakor a szaladó köreimet gyúrom, ugyanakkor legalább még egyszer a héten valamit sportolok, és a hétvégéim pedig egyértelműen a családé, itt nincs pardon, ezt másképp nem lehet. Igazából három évről beszélünk, és azt gondolom, hogy ha van egy ilyen megbízatás, akkor az kihívás. Nekem az a kihívás, hogy újra bizonyítsuk be, hogy a minisztérium fajsúlyos intézmény. Azt is mondtam a kezdetektől fogva, hogy a környezetvédelmi minisztériummal ezt az országot jobbá lehet tenni.
- 34969 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34972 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34972 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34973 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34974 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34975 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni