Nagy Britannia bukaresti nagykövetségének politikai attaséját, Peter Thomast és munkatársát fogadta csütörtökön, Sepsiszentgyörgyön Tamás Sándor háromszéki tanácselnök és Antal Árpád polgármester.

A két háromszéki politikus ismertette a székelyföldi autonómiaigényt, és rámutattak: fontosnak tartják, hogy régióban a magyar nyelv a második hivatalos regionális nyelv legyen a román nyelv mellett. Elmondták, hogy ezekben a kérdésekben létezik egy stabil társadalmi konszenzus, ez a székelyföldi emberek akarata és kívánsága.

A brit diplomaták csütörtökön a csíkszeredai megyeházára is ellátogattak. A vendégek a megye viszonyairól tájékozódtak a Borboly Csabával, Hargita Megye Tanácsának elnökével folytatott beszélgetésen. Érdeklődtek a közelgő európai parlamenti választásokra való helyi készülődésről, a magyar–román viszonyról és a kettős állampolgárságról is. A megyeelnök elmondta, hogy az RMDSZ Csíki Területi Szervezete elnökeként arra törekszik, hogy a térségben minél nagyobb számban elmenjenek szavazni, és azt hangsúlyozzák a magyar szavazóknak, hogy ha nincs megfelelő, erős képviselet akár Bukarestben, akár Brüsszelben, akkor könnyebben születnek magyarellenes döntések.

A háromszéki elöljárók szerint a székelyföldieknek nagy elvárásai voltak az Európai Unióval szemben kisebbségügyi szempontból, sajnos e tekintetben csalódottak, hiszen a nyelvi jogok terén is jelentős visszalépések történtek. "Tény, hogy az EU egy megoldatlan problémát integrált és az ő felelősségük is, hogy megoldják ezt” - hangsúlyozta Antal Árpád.

A székelység az utolsó olyan nagyszámú, egy tömbben élő, az önrendelkezés igényével fellépő kisebbségi népcsoport Európában, melynek még nincsen autonómiája. „Amit mi szeretnénk, az évszázados gyakorlat az Unióban. Azt akarjuk, hogy mi dönthessünk saját ügyeinkről, nyelvi és kulturális kérdésekről, szociálpolitikáról, gazdasági és oktatási kérdésekről, mindarról, ami segít megőrizni és fejleszteni értékeinket” - mondta Tamás Sándor.

A két székelyföldi politikus szerint Bukarestben a román politikai erők belehajszolták magukat egy magyarellenes hangulatba, ugyanakkor azzal, hogy mindent alkotmányellenesnek ítélnek, amit a székelység akar, lényegében a székely közösséget radikalizálják, hiszen megtagadják a politikai párbeszéd lehetőségét. Antal Árpád és tamás Sándor rámutatott: a székelység nem egy szakadár népcsoport, nem szecesszióra törekszik, hanem autonómiára és meggyőződésük az, hogy az autonómia megadásával a román állam megerősítené a székelyek lojalitását.

Az angol politikai attasé, aki maga is egy angliai kisebbség – a korni népcsoport tagja – pozitív példaként említette az Egyesült Királyságban megvalósított devolúciót és a walesi hivatalos regionális kétnyelvűséget. Kifejezetten örült annak, hogy a székelység helyzetéről a helyszínen tájékozódhatott, mert mint mondta „Bukarestből egészen másképp látszanak a dolgok”.