Meglehetősen cinikus és veszedelmes álláspontnak tartom, hogy miközben az RMDSZ kormányzati szereplőként elment a falig a MOGYE ügyében, és ebbe bele is bukott a kormány,  most valaki a pálya széléről olyasmiket mondjon, hogy nem ennyi, hanem annyi fizetéses helyet kellett volna kérni – jelentette ki Markó Béla szenátor pénteken az Erdélyi Magyar Televízió „Többszemközt” című műsorában.

Az RMDSZ volt elnöke a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetéről, a kisebbségi törvényről és a romániai visszarendeződés veszélyéről beszélt a vitaműsorban.

Szégyenletes, hogy az RMDSZ-nek tesznek szemrehányást

Markó Béla leszögezte, fontosnak tartja, hogy ne csak a politikum, hanem a civil társadalom is hallassa a szavát az ilyen ügyekben, de „szégyenletesnek” tartja, hogy egyesek éppen az RMDSZ-nek tesznek szemrehányást a MOGYE ügyében, akár a fizetéses helyekről, akár egyébről legyen szó.

„Az RMDSZ rendkívül kemény volt a MOGYE ügyében. Tavasszal azt mondtuk: vagy megoldódik az egyetem helyzete, vagy hátat fordítunk a kormánynak. Nos, miután az RMDSZ nem engedett a 48-ból, tulajdonképpen ebbe bele is bukott a kormány. A helyzet az, hogy most nem mi osztjuk a helyeket sem a MOGYÉ-n, sem másutt. Próbálunk közbenjárni, hogy ne romoljon a helyzet, hanem esetleg javuljon. Most annyit sikerült elérni, hogy nulla hely helyett húsz fizetéses helyet szereztünk" – mutatott rá Markó Béla, aki hozzátette, legalább olyan jól tudja, mint azok, akik a pálya széléről szólnak be, hogy a MOGYE magyar fizetéses helyeinek ügyében törvényes garanciák kellenek, éppúgy, ahogy az ingyenes helyek esetében tíz évvel ezelőtt szintén az RMDSZ érte el azt, hogy arányosan osszák el az ingyenes helyek számát még a felvételik előtt. 

Le kell ülünk a több kisebbséggel

A kisebbségi törvényt külön kell választani a kisebbségi hatóság kérdésétől: ez utóbbit létre lehetne hozni egy külön jogszabállyal, de nem a kisebbségi törvénnyel – jelentette ki Markó Béla. A szenátor szerint az RMDSZ és a többi kisebbségi közösségek képviselői között az az álláspontbeli különbség, hogy míg a Szövetség számára alapvetően a kulturális autonómia megteremtése a cél, a többi nemzetiségnek a kisebbségi hatóság létrehozása a prioritás.

Markó Béla szerint a következő időszakban le kell ülni a kisebbségekkel és meg kell beszélni, mi a legjobb megoldás e hatóság létrehozására: álláspontja szerint a leghatékonyabb a jelenlegi Etnikumközi Viszonyok Hivatalának megerősítése lenne, de külön intézményt is létre lehetne hozni egy erre vonatkozó jogszabállyal, ám ezt nem a kisebbségi törvény révén kell rendezni. Az RMDSZ álláspontja szerint a kisebbségi törvénynek kötelezően tartalmaznia kell a kulturális autonómiát, amely döntési jogokat adna a kisebbségeknek iskolai és művelődési intézményekkel kapcsolatban. Ha a törvényt enélkül fogadjuk el, akkor az nem kisebbségi törvény – szögezte le.

Visszarendeződés zajlik a térségben

-Visszarendeződés zajlik Romániában, de a térségben is, mindazokban az országokban, amelyek 1989-ben kilábaltak a kommunista diktatúrából – mondta Markó Béla. A politikus szerint ezek az országok az európai és euroatlanti integráció érdekében magukévá tették  az európai kritériumokat, fölépítették az intézményrendszert, ám kiderült, hogy az alapvető demokratikus értékek révén egy látszatdemokráciát ugyan sikerült létrehozni, de ez nem mélyreható.

„Románia esetében láthattuk, mekkora viták voltak az alkotmánybíróság, a parlament, a kormány, az elnöki hivatal szerepéről, helyéről, felelősségéről. Mára kiderült, hogy minden szabályt meg lehet szegni, minden törvényt meg lehet kerülni. Kezdünk egy látszatdemokráciát működtetni, amelyben az alkotmánybíróság látszólag független, de amelynek kapcsán arról szól a sajtó, hogy hány alkotmánybírót befolyásol a kormány és hányat az ellenzék. Nos, ez elfogadhatatlan. A visszarendeződés valós veszély, és csak attól függ, hogy eléggé erősek, bölcsek és felelősek vagyunk ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk – szögezte le Markó Béla az ETV-ben.