Az elmúlt 25 év változásairól, kivívott jogokról, generációs különbségekről, magyar identitásról és itthon maradásról is beszélt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a XIII. Miért Akadémián, amelyet Püspökfürdőn tartottak szeptember 19-21. között ifjúság és sport témában.

“Szólásszabadság, mozgásszabadság - a ti generációtok számára ezek a dolgok nem újdonságok, ti már az Európai Unióban szocializálódtatok. Ma a határnál már épp csak fékezni kell, nem szorul össze a gyomrunk, ha külföldre utazunk. Számunkra ez az elért eredmények, megszerzett jogok körébe tartozik, számotokra a világ legtermészetesebb dolga” - mondta előadása bevezetéseként a szövetségi elnök, érzékeltetve a hallgatósággal a forradalom előtti időszak és az azóta eltelt 25 év közötti jelentős különbségeket, változásokat. Azt is hozzá tette, furcsán néznek rá sokszor a fiatalok, amikor az mondja, az elmúlt 25 év változásai nem visszafordíthatatlanok, nem biztos, hogy minden, ami ma természetes módon létezik, úgy marad a következő negyedszázadban is. “Egyes helyzetek, például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kérdése is azt mutatja – megvan a törvény, de nem alkalmazzák -, hogy a dolgok visszafordíthatók. Mindaz, ami számotokra természetes, nem biztos, hogy annyira konszolidálódott, hogy gyermekeitek számára úgy tudjátok örökségül hagyni, ahogy kaptátok. Ezért fontos folyamatosan felidéznünk, nem feltétlenül nosztalgiából, hogy honnan jöttünk, mert nektek is meg kell értenetek, hogy mi miért és hogyan történik” - hangsúlyozta.

A szövetségi elnök az elért eredmények kapcsán rámutatott: Romániának az elmúlt 25 évben teljesítenie kellett: fel kellett mutatnia, hogy határain belül érvényesül a liberális demokrácia, hiszen csatlakozni kívánt a NATO-hoz, az EU-hoz – ebben az időszakban másképp lehetett párbeszédet folytatni, a kisebbséget érintő bizonyos kérdésekben hamarabb lehetett egyezségre jutni. “Az viszont akkor is pontosan olyan fontos volt, mint ma, hogy párbeszédet folytassunk, az érvek és az ész segítségével győzzük meg a román társadalmat, hiszen mindig a többség felelős azért, hogy mi történik a kisebbséggel” - mondta, hozzátéve, ma is ez a feladata a magyarságnak, az RMDSZ-nek: meg kell értetnie a román többséggel, hogy amit célul tűzött maga elé, amit a következő generációk tovább tudnak éltetni, nem a román társadalom ellen van.
“Le kell bontani a falakat, felül kell írni az előítéleteket, sztereotípiákat, hiszen másképp rendezni a többség-kisebbség viszonyát szinte lehetetlen” – szögezte le.

Az Európai Unió versenyképességéről szólva elmondta, gyorsan változnak a körülöttünk lévő országok, társadalmak, és nagy kérdés, hogy az európai közösségek megértették-e, csak akkor tudnak előnyöket szerezni, akkor lesznek versenyképesek, ha azokat a problémákat, amelyek két világháborút is kirobbantottak, megoldják: ez a többség-kisebbség problémája, a nemzetek közötti viszony. Rámutatott: a jólét és a biztonság, a stabilitás akkor lehetséges, ha egyetlen közösség sem érzi úgy, hogy nemzeti identitása veszélyben van - ha bizonytalannak érzi, egy pillanat alatt konfliktusossá alakulhat egy konszolidáltnak tűnő viszonyrendszer.

“Amikor mi kulturális autonómiát kérünk, regionális autonómiában gondolkodunk, nem azért csináljuk, hogy a románokat bosszantsuk. Azért érvelünk az autonómia mellett, mert úgy gondoljuk hogy ez tudja szavatolni a közösségi identitás biztonságát. A versenyképesség megerősítéséhez pedig elengedhetetlenül fontos, hogy egyetlen ember se érezze nemzeti identitását veszélyben” - fogalmazott az elnök.

A Magyar Ifjúsági Értekezletre partnerként tekint az RMDSZ – szögezte le Kelemen Hunor, biztosítva a fiatalokat a Szövetség támogatásáról.  “A mai fiatalok nem az 1989 előtt még létező kulturális nyomás miatt mennek külföldre, hanem pénzügyi okokra hivatkozva. A kérdés az, hogy tudunk-e együtt, ti és mi olyan megoldásokat találni, amelyek a szülőföldön maradást segítik. Ha megkérdezném, hogy visszajönnétek-e szülőföldetekre, a többségetek azt mondaná, hogy igen, bizonyos körülmények között. Ezeket a körülményeket kell megteremtenünk” – hangsúlyozta, majd a MIÉRT segítségét kérte a mai fiatal generáció jobb megértésében, hiszen, mint fogalmazott, ebből a nemzedékből lesznek néhány éven belül az erdélyi magyarság élvonalában dolgozó döntéshozói.