Bejelente hétfőn lemondását Titus Corlățean. A külügyminiszter a külföldi szavazókörzetek körül kialakult helyzet miatt vált meg önként tisztségétől.

Mint ismert, a hétvégi kormányellenes tüntetések résztvevői azzal vádolták a külügyminisztériumot, hogy tudatosan akadályoztatta a szavazást a külföldi szavazókörzetekben az államfőválasztás első fordulójában. A demonstrálók – akárcsak az ellenzék és az államfő – Titus Corlățean lemondását követelték.

A romániai és külföldi tiltakozási hullám nyomán a külügyminisztérium a külföldi szavazókörök személyzetének kiegészítéséről, további szavazófülkék felszereléséről és a bürokrácia egyszerűsítéséről döntött, de nem volt hajlandó növelni a szavazókörök számát, annak ellenére, hogy a Központi Választási Iroda (BEC) szerint ennek nincs jogi akadálya.

Corlățean hétfőn bejelentette: nem hajlandó - további külföldi szavazókörök létesítésével - "törvénytelenséget" elkövetni, ezért lemond a román diplomácia éléről. Hozzátette: a külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a román polgárok élhessenek szavazati jogukkal bárhol is élnek, ugyanakkor a tárca értelmezése szerint nincs jogi lehetőség arra, hogy a már kijelölt csaknem 300 külföldi szavazókör mellett a két forduló között újabbakat létesítsenek.

Corlățean közölte: a választások miatt sem hajlandó törvénytelenül eljárni, ezért inkább benyújtja lemondását a tárca éléről.

Az idei elnökválasztás első fordulójában 160 ezer román állampolgár szavazott külföldön: 46 százalékuk Klaus Johannisra, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjére adta voksát, 16 százalék Pontára, 15 százalék Monica Macovei EP-képviselőre adta voksát, 10 százalék Elena Udreára, a Népi Mozgalom Pártja elnökére szavazott.