A Maros megyei RMDSZ-szervezet Kelemen Hunort jelöli szövetségi elnöknek a jövő április tisztújító kongresszuson – döntötte el hétfőn este a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa. A testület állásfoglalást fogadott el a Mikó-ügy kapcsán is.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint egy nagyon mozgalmas év áll az erdélyi, Maros megyei magyarok mögött, hiszen ebben az évben két választás is volt. A következő időszakról elmondta: „a következő két évben meg kell, nézzük, hogy mit csinálunk itt Maros megyében, ahhoz, hogy a polgármestereink megmaradjanak, hogy minél több magyar polgármesterünk, tanácsosunk legyen és hogy ott legyünk a parlamentben”.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor egy hétfői kolozsvári sajtóreggelin újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: januárban dönti el, hogy megpályázza-e újra a szövetségi elnöki tisztséget az áprilisi kongresszuson.

Brassai Zsombor megyei elnök szerint a bizalom egy kulcskifejezés, amiért a továbbiakban nagyon meg kell dolgozni, annak érdekében, hogy az erősödjön különben a 2016-os célok nehezen teljesíthetőek. Politikai beszámolójában az elnök két fontos Maros megyei oktatásügyi kérdésnek a megoldását hangsúlyozta.

„Több mint két éves küzdelem után sikerült egyességre jutni, politikai partnereket találni ahhoz, hogy létrejöjjön a Római Katolikus Gimnázium és jövő tanévtől saját épületében elkezdje nulladik, ötödik és két kilencedik osztállyal az oktatást, ezzel létrejön Marosvásárhelyen a második önálló magyar iskola.  Sikerült a Bolyai Líceum épületéről egyeztetni, megvan az esély arra, hogy az önkormányzat és a református egyház együttműködési szerződést kössön, amely lehetővé teszi, hogy közpénzeket is fordítsanak az ingatlan felújítására” – mondta Brassai.

Markó Béla, szenátor elmondta, mindenképp meg kell emlékezni és érdemes visszatekinteni arra, ami ezelőtt 25 évvel volt. „Az RMDSZ huszonöt esztendeje a Kárpát-medencében egyedülállóan talpon van, ez az egyetlen érdekvédelmi és érdekképviseleti magyar szervezet, amely nem szakadt ketté, nem oszlott meg, nem alakult át, a nevét sem változtatta meg” – jelentette ki.

Hozzátette „úgy ahogy az elmúlt 25 évben nehéz pillanatokat átéltünk és mindig erővel kerültünk ki belőlük, most is ez fog történni. Attól függetlenül, hogy kormányon vagyunk, vagy nem vagyunk kormányon, Romániában két-három esztendeje egyértelmű az etnikai viszonnyal kapcsolatos visszarendeződési szándéka. A himnusz kérdés, a zászló kérdés, a restitúciós kérdés elindíthat egy  olyan folyamatot, amely elvezethet a teljes visszarendeződéshez. Az a nagy kihivás, hogy lebontják-e amit felépítettünk? Folyamatosan próbálnak minket gyengíteni. Ezért félre kellene tenni minden ideológiai meg más jellegű különbséget, mert minden szempontból együtt és minden szempontból erővel kell továbbmenni”.