Kedden benyújtotta lemondását az államfőnek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója. Klaus Johannis a lemondást elfogadta – közölte az elnöki hivatal.

A SRI vezetője már tavaly októberben kijelentette, úgy tartja helyesnek, ha beadja a lemondását a novemberben megválasztandó új államfőnek. "Úgy gondolom, teljesen természetes egy demokratikus államban, hogy a titkosszolgálatok sorsáról az államfő döntsön" – fogalmazott akkor Maior.

A keddi lemondást a sajtó azzal hozta összefüggésbe, hogy az SRI igazgatója a párizsi terrortámadások után nyilvános szócsatába keveredett az alkotmánybírósággal. Maior azt sugallta, hogy a taláros testület viseli a felelősséget, ha Romániában is "baj lesz", miután alkotmányellenesnek minősítette a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó jogszabályokat.

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke múlt héten arra panaszkodott, hogy különböző állami intézmények, köztük az SRI, nyomást gyakorolnak az alkotmánybírókra, és a taláros testület tagjai fenyegetve érzik magukat.

A SRI sürgette a Nagy testvér-törvényeket

Az SRI több ízben nyilvánosan sürgette a sajtó által csak Nagy testvér-törvényekként emlegetett, a kommunikáció megfigyelését lehetővé tevő törvények érvénybe lépését, amelyekre Romániának szerinte a terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tétele érdekében van szüksége. A jogszabályok sorra elbukták a normakontrollt, mivel a taláros testület szerint nem nyújtottak elegendő garanciát a visszaélések megelőzésére, s így nem biztosították a magánélethez való alkotmányos jog érvényesülését.

Georges Maior 2006 óta vezette a legnagyobb román titkosszolgálatot. Korábban diplomataként és a Szociáldemokrata Párt szenátoraként tevékenykedett. Az SRI élére Traian Băsescu államfő javaslatára nevezték ki: a jobboldali elnök mandátuma idején többször is méltatta Maior szakmai hozzáértését, és azt, hogy vezetése alatt a román hírszerzés a NATO-partnerek elismerését és bizalmát is élvezte. A titkosszolgálatok igazgatóit az államfő javaslatára a parlament nevezi ki.

Ugyanakkor az SRI megítélése éppen a lehallgatások kapcsán javult: a közvélemény-kutatások szerint az utóbbi időben 50 százalék fölé emelkedett a korrupt politikusok tucatjait lebuktató intézmények, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a hírszerző szolgálat bizalmi indexe. Romániában csak az SRI végezhet lehallgatásokat a DNA vagy más állami szervek megbízásából.

A napokban a román média arról írt, hogy Vasile Blaga, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke a legesélyesebb jelölt a SRI-igazgatói posztra.