A Románai Magyar Demokrata Szövetségnek éberen kell őrködnie az eddig kivívott jogok fölött – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök azon a szombati kolozsvári gálán, amellyel az RMDSZ megalakulása 25. évfordulóját ünnepelte. A rendezvényen életműdíjjal tüntették ki Kántor Lajos kolozsvári írót, szerkesztőt.

„Mi olyan országot akartunk és akarunk építeni együtt a többségi társadalommal, amelyben mindenki szabadon őrizheti nemzeti identitását, élhet annak minden egyes sajátosságával, és sem anyanyelvének, sem szimbólumainak használata nem von maga után büntetést” – mondta szombat este Kolozsváron, az RMDSZ megalakulásának 25 évfordulója alkalmából gálán Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A politikus a kolozsvári magyar színházban, telt ház előtt, a Kárpát-medencei magyar közösség meghívott vezetőinek jelenlétében mondott ünnepi beszédet. Az eseményen jelen volt és felszólalt Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes is.

Az RMDSZ elnöke negyedszázad érdekvédelmi munkáját összegezte, és azt is hangsúlyozta, hogy a szövetségnek az eddig kivívott jogok fölött éberen kell őrködnie. „Akkor éreznénk az elmúlt 25 év teljes súlyát, hogyha holnap reggelre se híre, se hamva nem lenne a több mint 1400 oktatási intézménynek, amelyben óvodától az érettségiig magyar nyelven lehet tanulni. Ha a 154 középiskolának hűlt helye lenne, vagy a 18 szórványkollégiumot hiába keresnénk a Bánságtól Mezőségig, arról nem is beszélve, hogy semmivé foszlana a teljes körű anyanyelvű felsőoktatásunk, s csak a Bölcsészkaron lenne tucatnyi magyar hely” – fogalmazott a politikus.

Az eredmények közé sorolta, az elmúlt 25 évben létrehozott magyar kulturális intézményeket, a több mint nyolcszázezer hektár visszaszolgáltatott közbirtokossági erdőt és a csak részlegesen visszaszolgáltatott több száz egyházi ingatlant. „Arról már nem is beszélve, hogy mennyire furcsállnánk, ha a nyelvi jogok holnap reggelre megszűnnének, és a helységneveket ismét románul kellene írni a magyar újságokban és kiadványokban, ha csak kétévente kérhetnénk útlevelet, és akkor sem biztos, hogy elhagyhatnánk az országot” – tette hozzá.

Kelemen szerint ez alatt a negyedszázad alatt az erdélyi magyar közösség azt is megtanulta, hogy semmit nem kínálnak fel számára tálcán, illetve azt is megtapasztalta, hogy akár a megszerzett jogok is visszavonhatók.  A politikus emlékeztetett azokra a közös értékekre és közösségi érdekekre, amelyek létrehozták és megtartották az RMDSZ-t, és óriási eredménynek nevezte azt, hogy a megosztó kísérletek ellenére a szövetség kiállta az idő próbáját, együtt maradtak a közösség érdekeinek védelmezői, nem engedték, hogy térdre kényszerítsék őket, és azokat, akiket képviselnek.

 „Az előttünk álló feladat is legalább ehhez mérhető. Meg kell őriznünk azt, amit közösségünk értéknek tartott és értéknek tart: egy olyan szövetséget, amely képviselni tudja a hazai magyarságot mind az önkormányzatokban, mind pedig az itthoni és brüsszeli törvényhozásban. Az a mi nagy feladatunk, hogy úgy dolgozzunk, úgy építsük a közösséget tömbben, vegyes vidéken és szórványban egyaránt, hogy szülőföldjén találja meg az egyéni és családi jövőjéhez vezető utat minden magyar ember” – nevezte meg a következő időszak érdekvédelmi és -képviseleti munkájának legjelentősebb célját.

„Ne hagyjátok magatokat!”

Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke derültséget okozott, amikor a mikrofonhoz lépve kijelentette: eredetileg szabadon beszélt volna, de végül megírta a beszédét, hogy megkönnyítse azok dolgát, akik veszélyt látnak mindabban, ami egy RMDSZ-tanácskozáson elhangzik. A politikus arra utalt, hogy az ügyészség tavaly decemberben eljárást indított a szövetség ellen a legutóbbi SZKT-ülésen elhangzottak miatt.

A szenátor ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a szövetség és az erdélyi magyar közösség számára nem volt könnyű az elmúlt huszonöt év, nem volt könnyű tartani az irányt, és sorra kiküzdeni számos fontos célt, nem volt könnyű együtt maradni, nem volt könnyű időről időre megakadályozni, hogy pártokra szaggassák, hogy megosszák, a vállalt feladattól minden módon elijesszék az RMDSZ-t.

,,Sikerült huszonöt éven át azon az úton haladni, amelyen Domokos Géza, Sütő András és sokan mások, akik már nincsenek közöttünk, velünk együtt elindultak. Sikerült elvégezni, amire vállalkoztunk, és ennél fontosabb dolog nincsen a világon” – hangsúlyozta Markó Béla. A politikus felidézte: 1989 decemberében a romániai magyar közösség úgy ment ki az utcára, hogy már nem volt veszteni valója. Nem voltak önálló magyar iskolák, nem lehetett magyarul felvételizni, nem szabadott a szaktantárgyakat magyarul tanítani, nem voltak magyar nyelvű feliratok sehol, nem voltak magyar vezetők, nem szabadott a hivatalban magyarul beszélni.

„Most viszont van mit veszítenünk. Vannak iskoláink, van egyetemi oktatásunk, vannak intézményeink, vannak Erdély-szerte magyar feliratok, visszaszereztük az egyházi javak túlnyomó részét, és a székelyföldi közbirtokosságokat is, vannak erős önkormányzataink, helyi és megyei vezetőink, vannak szakmai és civil szervezeteink, és ez a hatalmas változás azért volt lehetséges, mert volt, van és lesz egy stabil szövetségünk: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Olyan szövetség ez, amely képes az együttműködésre, akarja a párbeszédet, de azt soha nem fogadhatja el, hogy bárki is megpróbáljon elhallgattatni minket” – fogalmazott a politikus.

Markó kijelentette: azzal az elégtétellel szólal fel a gálaesten, hogy amit az erdélyi magyar közösségtől el akarnak venni – iskolát, zászlót, himnuszt, feliratot –, azt az RMDSZ vívta ki. „Ha volt ehhez erőnk, akkor megvédeni is lesz erőnk, továbblépni is. Kós Károlyt, a Kiáltó szót parafrazálom: a mi munkánk nélkül Románia gyenge, de velünk erős lehet ez az ország, és nekünk ez az érdekünk. Jó lenne, ha ezt román partnereink sem felejtenék. Majdnem másfél milliós erő ez, hatalmas lehetőség továbbra is, ha együtt maradunk” – jelentette ki.

Beszédét a volt szövetségi elnök egy felhívással zárta: „Az elmúlt huszonöt év feljogosít titeket arra, és kötelez is rá, kedves kollégák, hogy ne hagyjátok! Ne hagyjátok az iskolát, a templomot, az egyetemet, a színházakat, a zászlót, a himnuszt, a magyar feliratokat, ne hagyjátok a szólásszabadságot, ne hagyjátok az anyanyelvhasználatot, ne hagyjátok az önkormányzatiságot, ne hagyjátok a visszaszerzett javakat, ne hagyjátok alkotmányos és törvényes jogainkat, ne hagyjátok az RMDSZ-t, ne hagyjátok a tisztességes magyarokat, ne hagyjátok a tisztességes románokat, ne hagyjátok a tisztességes embereket, ne hagyjátok egymást! Ne hagyjátok magatokat!”.

"Nem szabad veszélyeztetni az RMDSZ-t"

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese ünnepi beszédében hangsúlyozta, Magyarország nyitott a román–magyar együttműködésre, ennek pedig fontos tényezője a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Rámutatott, nem engedhető meg, hogy a Szövetség ne legyen része a bukaresti döntéshozásnak, hiszen az, az erdélyi magyarok értékeinek, érdekének hiteles védője. A miniszterelnök-helyettes elmondta, az erdélyi magyaroknak nem szabad elfogadniuk, megengedniük, hogy másodrangú tényezőkként kezeljék őket országukban.

„Mi, magyarok soha nem követeltünk olyat, ami ne lenne általánosan elfogadott az Európai Unióban. Európában nem létezik olyan jog, ami másnak járna, de nekünk nem” – nyomatékosított Semjén Zsolt. Kifejtette, Magyarországon a román közösség teljes jogú államalkotó tényezője az országnak, zászlóját ott teszi ki, ahol szeretné, himnuszát pedig azon az eseményen énekli el, ahol kedve tartja, ugyanezt várják el Romániától is.

"Példamutató a Kárpát-medencében"

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István felszólalásában megköszönte az RMDSZ-nek és az erdélyi magyar közösségnek azt az erőfeszítést és odafigyelést, amellyel a vajdasági magyarságot nehéz pillanataiban is kitüntették és kisegítették.

A délvidéki politikus példaértékűnek, a kisebbségi magyar pártok számára is követendőnek nevezte az RMDSZ 25 éves tevékenységét, amely során megkerülhetetlenséget és tiszteletet vívott ki magának a romániai politikai porondon, a romániai magyarság érdekeit szem előtt tartva pedig mindig képes volt arra, hogy megújuljon és meghallja a magyar közösség igényeit.

,,Azt kívánom az RMDSZ-nek, hogy az elkövetkező években is legyen szellemi frissessége és intellektuális potenciálja arra, hogy újra és újra megújuljon, hogy újra és újra meg tudja fogalmazni az erdélyi magyarság érdekeit és meg tudja szerezni a magyar emberek bizalmát, támogatását”– zárta beszédét a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint Szlovákiában is ugyanilyen nehéz a magyar közösség helyzete. A politikus hangsúlyozta: fontos számukra az RMDSZ-szel kialakított testvériség és barátság.

„Hiszen önök mutatták meg nekünk azt, milyen kisebbségi pártként kormányzati szerepet vállalni. Aztán mi mutattunk példát, amikor előbb Szlovákia lépett be az Európai Unióba. Az uniós csatlakozás folytán ismét együtt lehettünk, az Európai Parlamentben ugyanabban a frakcióban védhetjük a közös magyar érdeket” – jelentette ki. Ugyanakkor arra kérte az RMDSZ-t, hogy továbbra is adják meg az MKP-nak azt támogatást, amelyet eddig nyújtott a felvidéki magyar pártnak.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Brenzovics László elnök köszöntötte az RMDSZ 25 évét ünneplő közönséget. Elmondta, a Kárpát-medencei magyarok fontos tényezői a béke megteremtésében, a demokrácia megőrzésében. „Csak akkor látjuk igazán, hogy van változás, hogy van remény, ha visszanézünk a negyedévszázaddal ezelőtti Romániára. Az RMDSZ bölcs politikája nélkül ez az ország nem tartana a demokrácia útján” – hangsúlyozta.

Életműdíj Kántor Lajosnak

Az RMDSZ történetében első alkalommal életműdíjat is átadtak a gála keretében. A díjat Kántor Lajos író, irodalomtörténész, a szövetség egyik alapító tagja vehette át, aki a méltatás szerint mindig megtalálta az utat, az alkotástól az emberig, a közösségig, aki áldozatos munkájával mindig a magyarok javát szolgálta, aki az erdélyi magyar értelmiség vezető szellemiségét, a transzilván hagyományok továbbvitelét hirdette és cselekedte pályája során.

„Az erdélyi magyar kortárs kultúra olyan személyiségeinek munkáját méltányoljuk ma, immár harmadik alkalommal azóta, hogy az RMDSZ létrehozta ezt a díjat, akik tettekkel, alkotásaikkal bizonyítják azt, hogy – igenis – minden dolog mértéke az ember. Az alkotó ember” – fogalmazott Kelemen Hunor az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díj átnyújtásakor, és „közösségi értéknek” nevezte azt, amit az elismerésben részesülő három alkotó létrehozott a kultúra három különböző szakterületén.

Színészt, képzőművészt, költőt díjaztak

Az RMDSZ az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjjal jutalmazta Bogdán Zsolt színművészt, Bartha Ciupe Ernő képzőművészt, Jánk Károly költőt.

Bogdán Zsolt Jászai-díjas színművész Csíkszeredában született, és 21 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja. Tizenhét hazai és nemzetközi alakításdíj, állami kitűntetés és szakmai elismerés tulajdonosa. Színházi és filmbeli alakításait itthon és külföldön is láthatták a nézők. Jelenleg a kolozsvári színpadon a Vidéki jegyesek, Viktor, avagy a gyermekuralom, Ványa bácsi, Aki elzárja az éjszakát, Az öreg hölgy látogatása és a Léda című előadásokban, illetve egyéni előadásában, az Ady Endre verseiből összeállított színpadi produkcióban tekintheti meg a nagyérdemű.

Bartha Ciupe Ernő jelenleg Magyarfenesen élő képzőművész és összművész, aki a ’90-es évek végtől az organikus szobrászat művelője. A nemzetközi művészeti fórumok, tárlatok és események gyakori meghívottja, résztvevője, több szakmai elismerésének birtokosa. Munkáit, installációit a kortárs képzőművészet kedvelői nemcsak Kolozsváron láthatták, hanem Londonban, Toulouse-ban és Budapesten is.

Jánk Károly költő az erdélyi magyar irodalom elismert alkotója Szatmárnémetiből származik, jelenleg is ott tanít magyar nyelvet és irodalmat. Hét verseskötet szerzője, művei erdélyi és határon túli folyóiratokban is megjelentek. 1992-ben a Látó szépirodalmi folyóirat, 1994-ben pedig a Román Írószövetség debüt-díjasa, 2002-ben, illetve 2011-bena Látó nívó-díját vehette át irodalmi munkássága elismeréseként.