Facebook-bejegyzésben köszöntötte Klaus Johannis pénteken Verespatakot első írásos említésének 1884. évfordulója alkalmából: az államfő a ciános bányaprojekt ellenzőit próbálta megnyugtatni.

A települést védő Alburnus Maior egyesület a napokban azt kifogásolta, hogy Johannis a kormány és a beruházó közti tárgyalások újrakezdését szorgalmazta. A civil szervezet arra emlékeztette az államfőt, hogy a választási kampányban még azt mondta, nem érthet egyet egy olyan technológiával, amely katasztrófákhoz vezethet. Ehhez képest pedig megválasztása után "optimizmust sugárzó" megnyilatkozásával próbál felszínen tartani "egy életképtelen és törvénytelen" beruházási tervet.

Az Alburnus Maior február hatodikát, a település első írásos említésének napját Verespatak napjává nyilvánította, amikor kiállításokkal és kulturális programokkal igyekszik felhívni az országos és nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a római kori településen értékes kulturális, természeti és ipartörténeti örökséget veszélyeztetne a külszíni bányászat.

„Hegyeket mozgattok meg”

Az államfő a bányaprojekt ellenzői felé tett gesztust azáltal, hogy ezen az általuk meghonosított nem hivatalos ünnepen köszöntötte az erdélyi települést. "Verespatak kulturális és természeti örökségünk jelképévé vált. A település nevében olyan közösségi mozgalom indult, amelyről elmondható, hogy hegyeket képes megmozgatni" - írta.

Hozzátette: a település jövőjét az európai környezetvédelmi szabványok és az örökségvédelmi törvények betartásával kell megtervezni, de azoknak a szakembereknek a véleményét is meg kell hallgatni, akik hozzájárulhatnak a térség gazdasági újjáélesztéséhez.

Perrel fenyegetnek

A verespataki ciántechnológiás aranybánya megnyitását tervező kanadai Gabriel Resources vállalat január közepén levélben fordult az államfőhöz és Victor Ponta miniszterelnökhöz, sürgetve a tárgyalások újrakezdését a bányaprojekt elindításáról. A cég kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben nemzetközi kereskedelmi bírósághoz folyamodik, és kártérítést követel.

A Gabriel Resources romániai leányvállalatán, a Rosia Montana Gold Corporationon keresztül 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni Verespatakon a vitatott ciántechnológia alkalmazásával. A vállalat immár több mint másfél évtizede próbálja megszerezni a kitermelési engedélyt, sikertelenül.