Lassan már naponta vesznek őrizetbe az ügyészek korrupcióval gyanúsított politikusokat, akiket másnap letartóztatnak, és megbilincselve a rendőrségi fogdába szállítanak. Az egyre gyakrabban bírált eljárás jogalapjáról ügyészt és jogász-politikust is kérdeztünk.

Romániában már bejáratott forgatókönyv: beidézik a korrupcióval gyanúsított politikust vagy ismert üzletembert az ügyészségre, ismertetik vele a vádakat, és éjszakára már nem is engedik haza. Másnap a bíróság a vádhatóság kérésére elrendeli az előzetes letartóztatását, és ország-világ látja, ahogy a megbilincselt gyanúsítottat a rendőrségi fogdába szállítják. Természetesen ugyanez a forgatókönyv a „közönséges” gyanúsítottak esetében is, de egy kellék kimarad: megbilincselésüket a hírtévék nem közvetítik.

A „televíziós igazságszolgáltatást” nagyon sokszor bírálták már Romániában, legutóbb azonban a korrupcióval gyanúsított Elena Udrea képviselő a parlamenti „védőbeszédében” azt is felvetette: módosítani kellene az büntető perrendtartáson, mert az ügyészség visszaél az előzetes letartóztatás intézményével, amelyet „tortúrára” használ. A maszol.ro egy ügyészt keresett meg a kérdéssel: mi a jogalapalapja ezeknek az intézkedéseknek?

Lecitin helyett fogda?

A neve elhallgatásét kérő ügyész a perrendtartási büntetőtörvénykönyv 223-as cikkelyét idézte, amely tételesen felsorolja azokat a súlyos bűncselekményeket, amelyek esetében kezdeményezhető a gyanúsított előzetes letartóztatása. A felsorolásban szerepelnek a korrupciós bűncselekmények is.

„Tehát a korrupcióval gyanúsított személyekkel szembeni letartóztatások egyáltalán nem minősülnek visszaéléseknek” – magyarázta az ügyész. Elmondta, a 24 órás őrizetbe vétel nagyon fontos a bűnvádi eljárás során, hiszen Pavel Abraham ügyvéd szavával élve „nem létezik olyan memóriaserkentő lecitin, mint amikor az ember 2-3 hetet eltölt a fogdában”.

„A bilincset mindenütt alkalmazzák”

A bilincs használatáról kérdésünkre kijelentette: ezt az intézkedést a korrupcióval gyanúsított személyeke esetétben egyéb tényezők mellett a bűncselekmény veszélyessége is indokolja. Érvei szerint abban a pillanatban, amikor egy gyanúsítottat vagy vádlottat szabadságvesztésre ítélnek, legyen szó letartóztatásról vagy börtönbüntetésről, valahogy meg kell akadályozni abban, hogy ez alól kibújhasson. A legegyszerűbb eszköz erre a bilincs, amelyet egész Európában alkalmaznak.

„Akit még nem állítottak elő, letartóztattak le, hanem mondjuk tetten érték, vagy keresik, esetleg el akar menekülni, azt is meg lehet bilincselni. A bilincsnek van még egy jó tulajdonsága: minél jobban vergődik benne valaki, annál jobban szorul. Ha a bilincs nyoma ott marad a csuklóján, a törvényszéki szakorvosok sem veszik testi sértésnek. A bilincs automatikusan úgy van kialakítva, hogy ha minél jobban ugrándozol, annál jobban szorul” – magyarázta az ügyész.

„A sajtó már mindenütt jelen van”

Arra a vádra, miszerint az ügyészség sokszor hozzájárul ahhoz, hogy a politikusok őrizetbe vétele, előzetes letartóztatása televíziós show legyen, azt válaszolta: a sajtót nem lehet kizárni ebből, hiszen manapság a média már az emberek hálószobájába is eljut. Az ügyész érthetőnek nevezte, hogy sokan kíváncsiak a márkás autókkal közlekedő, több millió euró lenyúlásával gyanúsított politikus megbilincselésére. Ezt az igényt próbálják szerinte a hírtelevíziók kielégíteni a szenzáció utáni hajszával.

„Ha bejön az igazságügyi palota udvarára vagy a folyosóira, és kinéz a belső udvarra, láthatja, hogy szinte minden reggel áthalad az udvaron 25 bilincses ember. Filmezhetné a kolozsvári televízióktól a CNN-ig bárki őket, de senki rájuk sem néz. Ám ha egy politikusról vagy ismert üzletemberről van szó, az már mindenkit érdekel” – fogalmazott.

Arra a vádra reagálva, hogy az ügyészség gyakran szivárogtat a sajtóba adatokat a nyomozati anyagokból, az ügyész a büntetőtörvénykönyv 277-es cikkelyét idézte. E szerint bűncselekmény, ha egy bíró vagy ügyész titkos információkat ad ki arról, hogy mikor, hol, kivel mi fog történni, hol fognak bizonyítékokat begyűjteni. Az is bűncselekménynek minősül, ha egy tanú, egy szakértő vagy egy tolmács büntetőügyekről információkat szivárogtat. A kiszivárogtatást pár hónaptól több évig tartó börtönbüntetéssel sújthatják.

Máté: felfordult a világ

Máté András jogász-képviselő a maszol.ro-nak minderről azt mondta: egyetemi hallgatóként büntetőjogból még azt tanulta, hogy az előzetes letartóztatás rendkívüli intézkedés, és általában a visszaeső, társadalomra veszélyes bűnözők és olyan gyanúsítottak ellen használják, akik szabadlábon meggátolhatják a bűncselekményeik feltárását.

„Ahogy elnézem, egyetemista korom óta felfordult a világ. A román igazságszolgáltatásban az előzetes letartóztatás már nem számít rendkívüli intézkedésnek. Akkor lenne rend ebben az országban, ha mindenkit felelősségre lehetne vonni a tévedéseiért. Például azokat az ügyészeket és bírákat, aki az előzetes letartóztatást minden jogalap nélkül kérték, illetve jóváhagyták” – jelentette ki.

Máté egyetért a lapunknak nyilatkozó ügyésznek azzal a jogi érvelésével, hogy a korrupció súlyos bűncselekmény. De megjegyezte, hogy a román igazságszolgáltatás tele van ellentmondásokkal. Emlékeztetett arra, hogy például Șerban Huidu televíziós műsorvezető három embert ölt meg egy autóbalesetben. Nem került előzetes letartóztatásba, majd három év felfüggesztett börtönre ítélték. „Tehát korrupcióért őrizetbe vesznek valakit, de emberölésért nem?” – fogalmazott.

Máté elmondta, a bilincs használatát valóban előírja a büntető perrendtartás az őrizetbe vett gyanúsítottak vagy vádlottak szállításakor, de az ügyészségnek gondoskodnia kell arról, hogy a fogvatartott személy megőrizhesse emberi méltóságát. „Magyarországon látott már a televíziókban bilincsbe vert politikusokat? Mert nálunk élő adásban közvetítik az őrizetbe vételüket” – jegyezte meg.

A képviselő nagy problémának nevezte a sajtóba történő kiszivárogtatásokat. „Az sem természetes, hogy a sajtó hamarabb értesül egy adott személy őrizetbe vételéről, mint maga a gyanúsított” – tette hozzá.

A jogász-politikus kételyei

Az Erdélyi Riport nemrégiben közölt összeállítást a korrupcióellenes ügyészség felpörgött tevékenységéről. A lapnak Máté András azt nyilatkozta, furcsállja, hogy ezekben a napokban 2007-ből, 2008-ból, 2010-ből származó ügyekben nyomoz a DNA. „Mit tett négy-öt évig az ügyészség, eldugta ezeket a dossziékat? Nem mert eddig lépni? Miért nem mert? Valaki sakkban tartotta? Ha sakkban tartotta, miért tartotta sakkban? Miért félt ezekhez a politikusokhoz hozzányúlni?” – sorolta kérdéseit a politikus.

Emlékeztetett arra, hogy ezek a korrupciós ügyek kenőpénzekről szólnak. „Még jogászhallgatóként azt tanultam, hogy a csúszópénz elfogadását tettenéréssel szokták bizonyítani, megjelölt bankjegyekkel. Most odajutottunk, hogy a bűntény bizonyításához már elegendő egy nyilatkozat. Valaki feljelent mást, hogy csúszópénzt fogadott el tőle, s már indul is az eljárás” – példálózott Máté.

A politikus kételkedik az igazságszolgáltatás hatékonyságában és pártatlanságában. Konkrét példaként hozta fel Nagy Zsolt ügyét, akit „gyakorlatilag konkrét bizonyítékok nélkül, mások beszélgetéseinek lehallgatása alapján ítéltek börtönre”. Ugyanakkor problémásnak nevezte, hogy – legalábbis médiaértesülések szerint – a titkosszolgálatok az elmúlt években több tucat politikust hallgattak le, bírósági engedéllyel ugyan, de nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva.

„Az Egyesült Államokban, vagy bárhol Európában ha nemzetbiztonsági okokra hivatkozva hallgatnak le egy képviselőt, akkor az illető politikust terrorizmussal gyanúsítják. Ám nálunk ezzel visszaélnek, közönséges bűntény gyanúja esetében is nemzetbiztonságra hivatkoznak az ügyészek. Gondolkozom azon, hogy hivatalosan a SRI-hez forduljak ebben az ügyben” – mondta Máté.