A választási kampányokat ezentúl az állami költségvetésből pénzelnék, a jelöltlistát állító pártok hitelekből megelőlegezett költségeit pedig utólag számolnák el: egyebek mellett ezt írja elő az új pártfinanszírozási törvény tervezete, amelyet csütörtökön véglegesített a választási reformcsomagot előkészítő parlamenti különbizottság.

A jogszabály megszabná a kampányköltségek felső határát, az állandó választási hatóság (AEP) pedig csak azoknak a pártoknak a számlákkal igazolt költségeit számolná el, amelyek megszerezték a voksok legalább 3 százalékát.

A kampányra a pártok kölcsönt vehetnek fel, ezt azonban csak közjegyzői hitelesítéssel tehetik meg. A felvett kölcsön összértéke egy párt esetében nem haladhatja meg az állami költségvetés bevételeinek 0,025 százalékát, egyetlen hitelező pedig nem adhat 500 minimálbérnél nagyobb összeget egy pártnak.

A választások közötti időszakban a pártok tagdíjakból, rendezvényeik belépődíjából, és kiadványaik bevételéből fedezhetik majd működési költségeiket.

Mint ismeretes, Romániában a tavalyi elnökválasztási kampány után élénk sajtóvita alakult ki arról, hogy a pártfinanszírozás átláthatóbbá tételével kellene visszafogni a politikai korrupciót. A választási reformcsomaggal egyebek között azt a gyakorlatot akarják felszámolni, hogy a pártok egymásra licitálva költsenek hatalmas összegeket választási kampányaikra, mert a jelenség hátterében többnyire olyan "szponzorok" állnak, akik elvárják a támogatásukkal tisztségbe juttatott politikustól, hogy a rábízott közpénzekből térítse meg számukra a "politikai befektetést".

A parlamenti bizottság az új párttörvény, illetve helyhatósági választási törvény tervezetét is elfogadta csütörtökön: ezeket jövő héten terjesztik a bukaresti törvényhozás elé.

A bizottság a tervezetben azt javasolja, hogy a polgármestereket továbbra is egyetlen fordulóban, relatív többséggel válasszák, a megyei tanácsok elnökei esetében pedig térjenek vissza a tíz évvel korábbi közvetett választáshoz. A javaslat szerint a megyei tanács elnökét a közgyűlés tagjainak egyszerű többsége választaná meg, de csak kétharmados többséggel lehetne leváltani.