„Céljainkat nem kell újra kitalálnunk, eddigi elveinket sem kell feladnunk. De az érdekképviselet és érdekvédelem prioritásait újra kell gondolnunk” – jelentette ki az RMDSZ közelgő kongresszusáról Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön Nagyszalontán, a művelődési házban megszervezett lakossági fórumon, amelyen a szövetség újratervezési folyamatáról is beszélt a helyi közösségnek. Az esemény házigazdája Török László nagyszalontai polgármester volt, a beszélgetésen jelen volt Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke.

Kelemen Hunor a fórumon a hazai társadalom politikával szembeni általános csalódottságról beszélt, amelynek  alapos okai vannak, és amely rányomja bélyegét a közbeszédre. „A korrupció, a törvénytelenségek felszínre kerülése növeli az emberek csalódottságát. Ma már nincsenek árnyalatok, a közvélemény nem tesz különbséget politikai pártok között és politikusok között. Azt, hogy mindenkit egy kalap alá vesznek, annak ellenére sem tartom helyesnek, ha érthető az a folyamat, amely ide vezetett” – fogalmazott az RMDSZ elnöke, majd hozzátette: azoknak, akik közszolgálatra vállalkoztak, kell vállalniuk a felelősséget tetteikért, de a jelenlegi folyamatok nem kérdőjelezhetik meg – például – az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának teljes folyamatát. „Az általános csalódottság nehezítő körülmény a politikusok, közösségi vezetők számára abban, hogy elmondják, milyen terveik vannak a következő időszakra, hiszen ezeket a jelenlegi teljes intézményi bénultságban és általános bizalmatlanságban kell megfogalmazniuk” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Úgy vélte: a kormányzat jelenlegi helyzete is azt támasztja alá, hogy az RMDSZ jól cselekedett, amikor kilépett a kormányból, mert nem tudott volna olyan hatékonyan tevékenykedni, ahogy az önkormányzatok ahhoz a korábbi kormányzások alatt hozzászoktak.

Az RMDSZ elnöke szerint a Szövetségnek tudatosan kell készülnie a jövő évi önkormányzati, illetve parlamenti választásokra, mert a jelenlegi csalódottság azt is eredményezheti, hogy a magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete. „Erről nyíltan és őszintén kell beszélnünk, és arról is, hogy nekünk a közösség szolgálatánál nincs fontosabb feladatunk. Az erdélyi magyar emberek azt akarják, hogy az RMDSZ a gazdasági és szociális kérdéseket, a közösségi szolgáltatások minőségi javítását és az oktatás színvonalát tekintse prioritásának. Nekünk emellett minden olyan fontos döntésben részt kell vennünk, amely a munkahelyteremtésről szól, közösségünket megtartja szülőföldjén, és egyformán szolgálja a régionként más-más élethelyzetben élőket” – tette hozzá Kelemen Hunor, aki szerint a teljes hazai társadalom egy olyan fordulópont előtt áll, hogy egyformán adott a jó, illetve rossz irányba haladása. 

„Az erdélyi magyar közéletben nem csak a politikai szervezeteknek kell együttműködniük, hanem a magyar közösségeknek is erősíteniük kell a köztük lévő szolidaritást: ez az igazi összefogás” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Török László, Nagyszalonta polgármestere beszámolt a hallgatóságnak a helyi önkormányzat, illetve RMDSZ-szervezet utóbbi két évben végzett munkájáról, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: szükség van az ilyen jellegű kapcsolattartásra, amely révén a szövetségi elnök részletesen értesül a helyi tervekről és gondokról, ezeket tudja képviselni országos szinten.

A polgármester az utóbbi időben végzett tevékenységek között ismertette a Tulipán kaláka akcióját, amelynek eredményeként magyar utcanév-táblák kerültek fel a kisváros több pontján, népszerűsítették ugyanakkor a magyar keresztneveket, ennek üzenete pedig az volt: a közösség itthon érzi magát Nagyszalontán, és tesz is azért, hogy itthon maradjon. Megerősítették a magyarországi kapcsolatokat, rendezvényeket szerveztek gyermekeknek, a román érdeklődőknek magyar nyelvtanfolyamot indítottak.

A Magyar gyermek magyar óvodába program keretében Tulipán-ösztöndíjban részesültek azok a szülők, akik magyar óvodába íratták gyermeküket, a nagyszalontai önálló magyar iskolában pedig növekvő a gyermeklétszám: a jelenlegi tanévben 1192 tanuló jár az intézménybe, ahol a magyar nyelvű szakoktatást is elindították. Új iskola is épül Nagyszalontán, amelyben kollégiumi részt is kialakítanak azért, hogy bátorítsák a régió magyar szórványában elő gyermekeket arra, hogy a kisvárosba jöjjenek. „Érdekünk az, hogy nagyszalontaiakká váljanak, gyarapítsák és erősítsék a közösséget, és ugyanilyen közösségtámogató céllal indítottuk el a Magvető nevű családsegítő programot 2012-ben, amely révén a rászorulókat az RMDSZ vetőmaghoz juttatja azért, hogy el tudják tartani a családjukat” – tájékoztatott Török László, és azt is hozzátette: egyre több helyi vállalkozó kapcsolódik be a fiatalokat lakáshoz juttató kezdeményezésükbe.

A polgármester a lakossági fórumon bemutatatta az infrastrukturális beruházások térképét, amely tartalmazta az elvégzett munkálatokat és jövőbeli terveket is. „Fontos minden tekintetben ott állnunk a közösség mellett, hogy mi legyünk a felhajtó erő. Nagyszalonta végvár, ezért ha itt nem nyerünk csatát naponta, hosszútávon a háborút veszítheti el a magyarság. Országos szinten olyan a politikai konstelláció, hogy bármi megtörténhet, ez ellen kell bebiztosítanunk magunk” – összegezett a polgármester, aki reménykeltőnek nevezte azt, hogy Nagyszalontán növekvő a magyarok számaránya, ennek kell erőt adnia a közösségnek a következő időszak emberpróbáló helyzeteiben.

Kelemen Hunor méltányolta a nagyszalontai önkormányzat és a helyi RMDSZ-szervezet szerteágazó munkáját. Úgy vélte, legutóbbi látogatása óta is sokat változott, fejlődött a város, sok más régió településeihez viszonyítva is. „Vannak megvalósítások és további fejlesztési elképzelések is Nagyszalontán, ugyanakkor közösségi háttér és támogatás is van a polgármester munkájához. Ez a munka az érdekképviseltről, a közszolgálatról szól egy olyan általános társadalmi és politikai kontextusban, amelyben sok mindent újra kell gondolnunk, ami eddig nyilvánvalónak és természetesnek tűnt” – összegezte a szövetségi elnök, aki szerint a magyar közösség választott tisztségviselőinek minél gyakrabban találkozniuk kell a helyi közösségekkel, hiszen az őszinte párbeszédet semmi más nem helyettesíti.