A rendszerváltás utáni felmérések történetében először fordul elő, hogy Romániában a lakosság jelentős része elégedett legyen az életszínvonalával. Igaz, a felmérést a kormányzó szociáldemokratákhoz közelálló CSCI közvélemény-kutató intézet végezte.

Nőtt az életszínvonal?

A közvélemény-kutatás adatai szerint a lakosság 52 százaléka „meglehetősen”, 4 százalék pedig kifejezetten elégedett az életszínvonalával; 31 százalék „meglehetősen elégedetlen”, 13 százalék pedig nagyon elégedetlen. Az arány ily módon 56 százalék 44 százalék ellenében – az elégedettek javára.

A mintacsoport legtöbb tagja a jövőbeni kilátásairól is derűlátóan nyilatkozott: 35 százalék szerint 2015 végéig 2014-hez viszonyítva tovább javulnak az életkörülmények, 42 százalék úgy vélte, a 2014-es évhez hasonló lesz az életszínvonala. Mindössze 19 százalék tartotta úgy, hogy év végéig alacsonyabb lesz az életszínvonala, mint a tavaly.

Az ország gazdasági-társadalmi kilátásait illetően is a derűlátóak vannak többen: 57 százalék bízik abban, hogy Románia jó irányba halad. A Ponta-kormány három esztendejének idején a román gazdaság javuló tendenciát mutatott – ezen a véleményen volt  megkérdezettek 42 százaléka; 33 százalék úgy vélte, hogy a román gazdaság helyzete nem javult, de nem is romlott ebben a három évben, és mindössze 24 százalék vélte úgy, hogy ebben az időszakban a gazdasági életben negatív változások következtek be.

Adócsökkentés – általános siker

A Ponta-kormány által tervezett adócsökkentéseket a megkérdezettek döntő többsége, 90 százaléka jó lépésnek tartotta. Ellenkező véleményen csupán hét százalék volt, három százaléknak pedig nem nyilatkozott a kérdésről. Igaz, a megkérdezettek 40 százaléka attól tart, hogy a hozzáadottérték-adó (TVA) csökkentése más adók és illetékek növekedésével jár majd együtt, hiszen csak így lehet majd fedezni a keletkező költségvetési hiányt. Az állítással további 25 százalék részben egyetértett, 28 százalék pedig részben nem tartott más pénzügyi terhek emelkedésétől. Hét százalék viszont nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni.

87 százalék biztos benne, hogy a TVA csökkenésével olcsóbbak lesznek majd az élelmiszertermékek – 11 százalék azonban ellenvéleményt fogalmazott meg. A fogyasztás megnövekedésével az intézkedés jelentősen hozzájárulhat majd a gazdasági mutatók növekedéséhez – ez 81 százalék véleménye, 16 százaléknak azonban meggyőződése, hogy mindennek nem lesz kihatása a lakossági fogyasztásra.

73 százalék a versenyképességre gyakorolt jótékony hatását látja a kormány lépésének, hiszen ezzel a román cégek felvehetik a versenyt a külföldi vállalatokkal – 18 százaléknak azonban meggyőződése, hogy a TVA csökkentése nem lesz kihatással a román vállalatok versenyképességére.

Ismét divatba jött Vlad Ţepeş

A CSCI által valamivel korábban végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság túlnyomó többsége szerint a román államot megteremtő korszak politikusainak példáját kellene követniük a jelenkori román politikusoknak. A megkérdezettek közel 70 százaléka Nicolae Iorgát tartja megfelelő modellnek a mai romániai politikusok számára – míg 24 százalék nem tartja példaértékű mintának.

Vlad Ţepesnek ismét divatja van Romániában: a mintacsoport 69 százaléka szavazott rá, és mindössze 31 százalék volt ellenvéleményen. A harmadik helyen Tudor Vladimirescu áll – bár róla egyébként az utóbbi időben nem sok szó esett –: 64 százalék tartja követendő példának 30 százalék ellenében. A románok 55 százaléka érdekes módon a költő Mihai Eminescuban látja a követendő politikust, igaz, 41 százalék szerint őt semmiképpen sem politikusként, hanem költőként kell számon tartani. Moș Ion Roatát 54 százalék állítja példaképként a jelen romániai politikusai elé, 38 százalék viszont ezzel nem ért egyet.

A mintacsoport tagjai közül csaknem kétharmad nem tartja szükségét új párt létrehozásának. A kérdésre 63 százalék válaszolt így, 37 százalék viszont azon a véleményen van, hogy nagy szükség lenne új politikai alakulatra a romániai politikai életben. Ez utóbbi mellett elsősorban az értelmiségiek voksoltak, arányuk a 63 százalékon belül 42 százalék volt. Legtöbben liberális pártot szerettek volna, 7 százalék azonban konzervatív párt létrejöttét tartotta szükségesnek. 

A felmérés 2015. április 20. és 24. között készült, 1090 fős mintán. A hibaküszöb 3,1 százalékos.