A Kínai Népköztársaság Állami Etnikai Ügyek Bizottságának (SEAC) miniszteri rangú alelnökét, Guan Peijunt fogadta május 11-én Bukarestben Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, és Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára.

Guan Peijun a találkozón a Kínai Népköztársaság területén élő 56 őshonos kisebbségi közösség helyzetét ismertette, amelyek, mint elmondta az ország lakosságának 8,9%-át jelentik.

“Szám szerint 110 millió kínai állampolgár tartozik valamelyik kisebbségi csoporthoz, az ország területének 64%-át kisebbségi közösségek is lakják. Az őshonos kisebbségek nagy számára való tekintettel, Kína 31 régiójából 5 régióban beszélhetünk etnikai alapú autonómiáról, ami azt jelenti, hogy az ezen régiókhoz tartozó megyékben, összesen 120 településen, a jogi ügyeket helyben intézik el, a gazdasági, szociális fejlesztési prioritások és projektek is ott dőlnek el, a központi kormány beleszólása nélkül” – tájékoztatott Guan Peijun, hozzátéve, a legnagyobb kisebbségi csoport Kína területén 13 millió tagot számol.

“Lévén, hogy Kína nagy területen húzódik, a régiók között komoly szakadás van ami a települések gazdasági és szociális fejlődését illeti, a nemzeti kisebbségek többsége pedig a fejletlenebb területeken él. A célunk az, hogy ezeket az életminőségbeli különbségeket kiküszöböljük, a hiányokat minél hamarabb pótoljuk” – fogalmazott a kínai delegáció vezetője.

Felszólalásában Borbély László elmondta: 50 év kommunizmus alatt, és főként annak az utolsó 15 évében, a kisebbségi jogokat semmibe vették, az anyanyelvi oktatás szférája nagyon leszűkült, nem voltak többnyelvű feliratok, a hagyományos elnevezéseket csak románul lehetett megjeleníteni.

“1990 után voltak pozitív intézkedések, amelyek annak is köszönhetőek, hogy az RMDSZ jelen volt a parlamentben. Módosult a törvénykezés az anyanyelvhasználat kapcsán, a tanügyi törvény többszöri módosítása után megerősödött az anyanyelvi oktatás. A törvények alkalmazása, esetleges megkerülése még mindig problémát jelent, ezért is van szükség egy hatékonyabb monitoring rendszerre, ami pedig az autonómia kérdését illeti – a Szövetség által benyújtott, és a kisebbségek által is támogatott kulturális autonómia tervezetét már 10 éve tárgyalja a parlament – beszélni kell a területi autonómia lehetőségéről, amely semmilyen veszélyforrást nem jelent Románia területi integritása számára” – hangsúlyozta Borbély.

Kiemelte, fontos tanulni a pozitív tapasztalatokból, a kormányzó pártoknak pedig figyelembe kell venniük a kisebbségek akaratát, hiszen a kisebbségi közösségek ismerik legjobban a hiányosságokat, ők tudják, hogy melyek azok a jogok, amelyek megilletik őket. “Kínában és Romániában is őshonos kisebbségekről beszélünk, amelyek több száz éve ugyanott laknak, saját kultúrával, identitással rendelkeznek” – tette hozzá Borbély László.