A román jogállamiságot, az ország schengeni csatlakozását és a gazdaság talpra állását veszélyezteti a parlament és a kormány azáltal, hogy akadályozza az igazságszolgáltatás zavartalan működését – üzente hétfő esti rendkívüli sajtóértekezletén az államfő. Traian Băsescu jó ideje először állt a nyilvánosság elé és válaszolt az újságírók kérdéseire.

Nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a leváltására történő július-augusztusi kísérlet során sérültek a jogállam intézményei, amelynek egyenes következménye volt a Románia schengeni csatlakozásáról szóló döntés elhalasztása, ugyanis az ország nem teljesítette a csatlakozás politikai kritériumait.

Mint mondta, a nyáron történt események – az alkotmánybíróság hatáskörének csorbítása, a nép ügyvédje indokolatlan leváltása, az államfő felfüggesztése – aggodalmat keltettek Brüsszelben, az Európai Bizottság pedig szükségesnek tartott év végén újabb jelentést készíteni a romániai igazságügy, a korrupció visszaszorítása, és általában a jogállam intézményeinek helyzetéről. Ettől a brüsszeli dokumentumtól függ majd az ország schengeni csatlakozása is.

Traian Băsescu szerint a decemberben vagy januárban elkészülő jelentés „szörnyű” lesz Romániára nézve. Az államfő felsorolta ennek okait is.

Miért lesz „szörnyű” a jelentés?

Emlékeztetett arra, hogy a szenátus nemrégiben semmibe vette a legfelsőbb bíróság ítéletét, és megszavazta azt, hogy az egyik – parlamenti megbízatásával összeférhetetlen tisztséget is betöltő – szenátor megőrizhesse mandátumát. „Ez azt bizonyítja, hogy Románia nem jogállam” – jelentette ki.

Emlékeztetett arra, hogy a képviselőház nem engedélyezte az ügyészségnek a bűnvádi eljárás megkezdését két volt miniszter ellen. „Románia nem lehet jogállam mindaddig, amíg a parlament megakadályozza az igazságszolgáltatás működését” – fűzte hozzá.

Emlékeztetett arra is, hogy a feddhetetlenségi ügynökség a kormány négy tagjáról megállapította: tisztségeikkel összeférhetetlen posztokat töltenek be, illetve gyanús módon gyarapodott a vagyonuk. Mint mondta, a politikai osztály egy részének reakciója az volt, hogy szolidarizált a négy érintettel.

Végezetül emlékeztetett arra is, hogy levélben fordult a miniszterelnökhöz, a szenátushoz és – éppen hétfőn – a képviselőházhoz azzal a kéréssel: engedjék meg az igazságszolgáltatásnak, hogy tegye a dolgát, ám választ nem kapott.

„Nem szolgálja a nemzeti érdeket a szolidarizálás azokkal a politikusokkal, akik gyaníthatóan törvényt szegtek. A civilizált világban a törvényszegéssel gyanúsított honatyák vagy miniszterek lemondanak. Nálunk a politikusok szolidarizálnak velük, mert nem vagyunk jogállam. És ennek következményeit viszontlátjuk majd a brüsszeli jelentésben” – fogalmazott az államfő. (Írásunk a hirdetés után folytatódik) {loadposition szeben}

Mit akarnak a politikusok?

Traian Băsescu szerint azt sem tesz majd jó a brüsszeli jelentésnek – és ezáltal a schengeni csatlakozás ügyének –, hogy a hatalmon lévő politikusok, némelyikük sajtótrösztjei révén, folyamatosan és következetesen támadják a jogállam intézményeit: az alkotmánybíróságot, a legfelsőbb bíróságot, a legfőbb ügyészséget és a feddhetetlenségi ügynökséget. Az államfő szerint céljuk az, hogy ezeket az intézményeket az ellenőrzésük alá vonhassák.

„Tévednek. Amíg én államfő vagyok, nem fog sikerülni a tervük. Ezek az intézmények továbbra is meg fogják őrizni politikai függetlenségüket” – mondta Băsescu.

Kit nevez ki kormányfőnek?

Az államfő csupán három kérdést engedélyezett az újságíróknak, amelyek egyike az volt: kinevezi-e a jelenleg is kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltjét miniszterelnöknek, ha abszolút többséget szereznek a választásokon?

„Én csak a nemzeti érdeket tartom szem előtt. Olyan személyt nevezek ki kormányfőnek, aki a nemzeti érdeket szolgálja” – mondta az államfő.