Az adótörvénykönyv elfogadása, az autonómiatörvény véglegesítése, és más, a kisebbségi jogokhoz kapcsolódó jogszabályok jelentik a prioritást az RMDSZ-es honatyák számára a kedden kezdődő őszi parlamenti ülésszakban.

Erről a képviselőházi és a szenátusi frakció tagjai a hét végén egyeztettek a Kolozs megyei Tordaszentlászlón tartott informális találkozójukon. Máté András képviselőházi frakcióvezető a Maszolnak hétfőn elmondta, hogy az ülésen majdnem teljes volt a létszám, csak néhányan maradtak távol, „igazoltan”.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a héten várhatóan szavaz a parlament az adótörvénykönyv végleges formájáról. Az RMDSZ álláspontja az, hogy az áfakulcsot 19 százalékra kell jövőre csökkenteni. „Mi is részese voltunk a Boc-kormánynak annak idején, amikor az áfát 19-ről 24 százalékra emelték. Ez azonban csak egy ideiglenes intézkedés volt” – magyarázta Máté.

A frakcióvezető tájékoztatása szerint az ülésen téma volt az autonómiatörvény is. Elhangzott, hogy szeptemberben lejár a konzultáció a jogszabályról, és az RMDSZ egyeztetni szeretne még a tervezetről az MPP-vel is. Arról nem született döntés, hogy mikor nyújtsák be a törvényt a parlamentbe. „Személyes véleményem az, hogy be kell nyújtani mielőtt a tervezetet. Ismerjék meg a kollégák a szándékainkat, ha nem nyújtjuk be, nincs miről vitázni” – mondta a politikus.

Mátétől megtudtuk, hogy a parlamentben ősszel elfogadásra vár két, a kisebbségi jogokat is érintő jogszabály. Az egyik a levéltári törvény, a másik a kisebbségi nyelvek európai chartájának alkalmazására vonatkozó tervezet. Utóbbit az RMDSZ kezdeményezte, és előírja a kisebbségek nyelvének használatát a helyi közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban ott, ahol ez még nem történt meg.

A politikus kérdésünkre elmondta, a többi párttól eltérően az RMDSZ frakciói a parlamenti ülésszak kezdetén nem választanak új vezetőséget. A két frakcióban ugyanis legutóbb februárban volt tisztújítás, a vezetők mandátuma pedig egy korábbi döntés értelmében egy évre szól.