Követendő mintának tartja az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke a szatmárnémeti polgármesterjelölt-állítási eljárást. Nagy Zoltán nyitást szorgalmaz, szerinte a szövetségnek nem kellene tartania az emberektől. Interjú.

Az igaz, hogy az önkormányzati választásokig még sok idő van hátra, de kevés a nyilvános jele annak, hogy az ügyvezető elnökség szintjén az RMDSZ tudatosan készülne erre a megméretésre. A szövetség elnök is csak annyit árult el, hogy jelenleg zajlik a területi szervezeteknél a helyi erőviszonyok feltérképezése. Hol tart most ez a folyamat?

Ilyés Gyula önkormányzatékért felelő ügyvezető alelnök és csapata a kolozsvári kongresszus óta már mintegy kilencven település keresett fel és tanácskozott a helyi RMDSZ-es önkormányzati vezetőkkel. A következő hónapokban a körút folytatódik, a cél eljutnia arra a több mint kétszáz településre, ahol RMDSZ-es a polgármester. Ebbe a folyamatba a területi szervezetekért felelős főosztály is bekapcsolódik. A szövetségi elnökkel közösen voltak már hasonló találkozók önkormányzati vezetőkkel Szatmárnémetiben, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, és lesz majd egy hamarosan Székelyudvarhelyen is. A tanácskozások egyik célja megtudni a polgármestereinktől, hogy számíthatunk-e rájuk a jövő évi önkormányzati választásokon is. Emellett természetesen megtudjuk azt is, hogy milyen területeken van szükségük segítségre.

Volt-e eddig olyan polgármester, aki bejelentette, hogy jövőre már nem jelöltetné magát?

Nagy meglepetéseink nem voltak. Páran jelezték, hogy már a harmadik mandátumuk végén járnak, és már nem pályáznának új megbízatásra. Akadnak olyanok is, akik különböző összeférhetetlenségi ügyeik miatt pereskednek a feddhetetlenségi ügynökséggel (ANI), s mivel a perek többsége még nem zárult le, bizonytalanok a jövőt illetően. Elmondhatom, hogy a polgármestereink túlnyomó többségének jelöltségére jövőre is számíthatunk.

Hogy állnak a tisztújításokkal a területi szervezeteknél?

Az RMDSZ több területi szervezetében tisztújítás zajlott le a kongresszus után, új vezetőséget választottak többek között Arad, Fehér és Kolozs megyében is. Ez egyben fiatalítás is, mert az új elnökök mindenütt fiatalok. Emellett ügyvezető elnököt is kineveztek olyan megyékben, ahol korábban nem létezett ez a tisztség, így történt ez Kolozsváron és Temesváron is. Kolozs megyében nagy elvárás volt, hogy alakuljon meg a megyeszékhely városi szervezete, hiszen Marosvásárhely után Kolozsváron él a legtöbb magyar. Ez október 10-én szintén megtörténik.

Az RMDSZ hamarosan úgynevezett városi konzultációkat indít több településen. Mi ezzel a céljuk?

Láttuk azt az elmúlt években, különösen az elnökválasztási kampány alkalmával, hogy az RMDSZ tartalékai is a városokban rejlenek. Kampányban általában a város a legnehezebb terep, mert vidéken sokkal könnyebb megszólítani az embereket. Éppen ezért azt tervezzük, hogy városi konzultációkat indítunk 37 településen. A háztartások egyharmadába szeretnénk eljutni, ez több mint 75 ezer családot jelent. Ezt szeptember második felében kezdjük el, és a helyi RMDSZ-szervezetekre bíztuk, hogy december 15-ig melyik időintervallumban folytatják le a konzultációt. Meg szeretnénk szólítani a városokban élő magyarokat, szeretnénk megismerni a véleményüket a helyi választottjainkról, úgyhogy ezt tekinthetjük egy fajta felmérésnek is az RMDSZ-es önkormányzati vezetők teljesítményéről. Az is érdekel minket, hogy településenként milyen problémákat tartanak fontosnak az emberek. Kérdőívünknek ezért lesz egy olyan része is, amelyben a helyi gondokra kérdezünk rá.

Van két kiemelt megyeszékhely, Szatmárnémeti és Marosvásárhely, ahol lehet esély a polgármesteri tisztség visszanyerésére, már csak azért is, mert jövőre nem várható a nagy román pártok négy évvel ezelőtti összefogása az egyfordulós választáson. Mindkét városban már jó ideje megkezdődött a jelöltállítás folyamata. Szatmárnémetiben újdonság, hogy a városi szervezet nyitott a nem RMDSZ-tagok felé is a jelöltek kiválasztásakor. Ezt mennyire tartja célravezetőnek?

Szatmáron nem csak az történik, hogy jelölt lehet nem RMDSZ-tag is, hanem egy bővített küldöttgyűlés dönt a személyéről, és ezen a gyűlésen részt vehetnek a civil szervezetek, az egyházak, sőt az RMDSZ-szel együttműködő svábok képviselői is. Ezt az eljárást nagyon helyesnek tartom. Nem kell félni a közvéleménytől, nem kell tartani az emberektől. Ezért könnyen el tudom képzelni, hogy más városban is akár küldöttgyűlésnél nagyobb létszámú közgyűlésen döntsenek a jelöltekről. Nyitni kell az emberek felé, függetlenül attól, hogy RMDSZ-tagok vagy sem.

Marosvásárhelyen urnás előválasztásokon versenyez három jelölt. Erről az eljárásról hogyan vélekedik?

A marosvásárhelyi jelöltállítás nem hasonlítható a szatmárnémetihez. Ott még a nyár elején megegyezett a három párt, hogy regisztrációhoz kötött urnás előválasztást tartanak. Ez is nagyon jó eljárás, mert lehetőséget ad a marosvásárhelyieknek a véleménynyilvánításra. Természetesen azzal nem nyerjük el a polgármesteri tisztséget, hogy 3-5000 ember részt vesz az előválasztáson, és dönt a jelöltről. A választásokat jövőre kell megnyerni.

Az EMNP most egy olyan megállapodást szorgalmaz nyílt levélben, amely szerint az előválasztás győztese egy hárompárti választási koalíció színeiben indulna a választásokon, és ez a koalíció közös tanácsosjelölt-listát állít. Hogyan vélekedik erről a javaslatról?

Az eredeti marosvásárhelyi megállapodás arról szólt, hogy a pártok előválasztást szerveznek. Ennek a feltételeiben megegyeztek. Az EMNP utólag állt elő új feltételekkel. Közös listáról szerintem túl korai beszélni, előbb járjanak le az előválasztások, utána ráér tárgyalni másról. Ismétlem, nekünk az előválasztás megnyerésére kell összpontosítanunk, ha nyerni szeretne, akkor az EMNP-nek is inkább a jelöltjük kampányával kellene foglalkoznia, nem azzal, hogy mi történik majd az előválasztások után.

Mikor értesültek az EMNP megállapodási javaslatáról?

A szövetségi elnöki hivatal és az ügyvezető elnökség a megállapodás szövegét azután kapta meg, hogy az EMNP politikusai bejelentették: Kelemen Hunor nem akarja áldását adni az előválasztás utáni együttműködésre. A helyi szervezet korábban nem tájékoztatott minket arról, hogy van egy ilyen írásos javaslat. Ezért nyilván véleményt sem tudtunk mondani a megállapodás tervezetéről. Később megkaptuk a szöveget, amely tartalmaz olyan kitételeket, amelyekkel egyet tudunk érteni, de még több olyan javaslatot, amivel nem. Furcsálljuk ugyanakkor az EMNP kezdeményezését, mert a Néppárt vezetői nyáron, Tusnádfürdőn bejelentették már, hogy nem lépnek szövetségre senkivel az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen mi azt tartjuk fontosnak, hogy bárki nyerje az előválasztás, a pártok beálljanak a közös jelölt mögé. Nem hiszem, hogy a vásárhelyi magyarokat különösebben érdekli a lista. Nekik azt kell látniuk, hogy aki megnyeri az előválasztást, az képes megnyerni a polgármester-választás is.

Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke azt nyilatkozta, hogy a jövő évi polgármester-választás megnyerésére óriási az esély. Ez hogyan látszik a Kolozsvárról?

Az optimizmus jó, hinni kell a győzelemben, azonban ennek a történetnek még nagyon sok buktatója lehet. Első lépésként meg kell nyerni az előválasztást. Utána pedig nem szabad hátradőlni. Brassai Zsombortól az optimista nyilatkozatok mellett elvárjuk azt is, hogy legyen kissé aktívabb a kommunikációban, erősítse a jelöltünket, Soós Zoltánt, illetve az EMNP-nek a vádjait reagálja le helyi szinten, hiszen nála hevert az a megállapodás-tervezet, amelyről Kolozsváron senki semmit nem tudott.

Peti András, a marosvásárhelyi szervezet elnöke és Vass Levente a múlt hét végén közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az RMDSZ vezetői és a „belső ellenzék” elásta a csatabárdot, mert most mindent Soós Zoltán RMDSZ-jelölt támogatásának rendelnek alá. Mennyire lesz tartós ez a béke?

Sokszor az az érzésem, könnyebb lett volna nulláról felépíteni a városi szervezetet, mint ahogy történik most Kolozsváron, mint bajlódni a jelenlegi marosvásárhelyi szervezettel. Olvastam én is Peti András nyilatkozatát, miszerint az elmúlt két és fél év a tartalom megtöltésével telt el. Nem kellett volna két és fél évet várni a városi szervezet újraszervezésével, azonnal neki kellett volna kezdeni, amikor a városi szervezet akkori vezetése még lendületben volt. Nagyon jó, hogy sikerült félretenni a közös cél érdekében a félreértéseket, értékeljük, hogy a racionalitás és a józan ész győzött ebben az esetben.

Az RMDSZ kongresszusa után különböző konfliktusok kerültek felszínre a szövetség politikusai között. Egy RMDSZ-es képviselő, Moldován József például Borboly Csaba megyei tanácselnököt támadta nyílt levélben. Összefügg ez az önkormányzati választások közeledtével?

Azt egyáltalán nem tartom jó ötletnek, hogy RMDSZ-ben nyílt leveleket küldözgetünk egymásnak, amikor számtalan egyéb lehetőség van megbeszélni a dolgokat. De ez az időszak a mindenféle helyezkedések periódusa. Biztos vagyok benne, hogy a következő időszakban bizonyos feszültségek előtörnek, különösen amiatt, hogy közben változott a törvény: a megyei tanácselnököt például már nem közvetlenül választják, és a parlamenti választásokon visszatérünk a listás rendszerre.

Székelyudvarhelyen Verestóy Attila udvarhelyszéki szenátor támadta Bunta Levente jelenlegi polgármestert. Ott elképzelhető, hogy váltás lesz?

Biztos vagyok benne, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ-nek Bunta Leventén kívül lehet még más jelöltje is. Az udvarhelyszéki RMDSZ-ben vannak olyan személyek, akik meg tudják nyerni a polgármester-választást. Verestóy Attila szenátor Bunta Leventéről alkotott véleményét nem kommentálom. Helyben egész biztos sokkal jobban látja, hogy a polgármester az utóbbi években mennyit tevékenykedett a szervezetben. Tavaly két kampányban kampányfőnök-helyettes voltam, és elmondhatom, hogy nem érzékeltem Bunta Leventének a szervezetben folytatott tevékenysége eredményét, és egy év alatt egyszer láttam a polgármestert RMDSZ-rendezvényen.

Egyébként meddig terjed a jelöltállításban a helyi és területi szervezetek autonómiája?

Az RMDSZ szabályzata szerint a municípiumok, megyeszékhelyek esetében a jelöltet a Szövetségi Állandó Tanácsnak kell jóváhagynia. Kétharmados többséggel a SZÁT dönthet a jelölt lecseréléséről is.

Hogyan néz ki az RMDSZ választási előkészületeinek további menetrendje?

November 7-én ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa, akkor fogadjuk el a jelöltállítás szabályzatát. Az elmúlt években kialakult már egy gyakorlat, ehhez képes nagy változás nem várható ebben a szabályzatban. A határidők lényegesek lesznek, de erről szintén az SZKT dönt.