Kelemen Hunor szerint nem használ az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseinek az Európára nehezedő migránsválság.

Az RMDSZ elnöke erről Marosvásárhelyen beszélt csütörtök délután, a helyi Bernády György Közművelődési Alapítvány által szervezett kétnapos autonómiaszemináriumon, amelyen az RMDSZ vezetői román és magyar értelmiségiekkel folytattak párbeszédet a kulturális és területi autonómia kérdéseiről. 

Kelemen Hunor úgy vélte, hogy a bevándorlási hullám által keltett nacionalizmus- és xenofóbiahullám egyre nehezebbé teszi az őshonos kisebbségek harcát a különböző autonómiaformák eléréséért. Úgy vélte, a jogok kiterjesztéséről ennek ellenére beszélni kell. Kijelentette: az RMDSZ taktikai kérdésnek tekinti, hogy mikor terjeszti be a román parlamentben a székelyföldi autonómiatervezetét. Hozzátette: el kell kerülni, hogy egy ilyen törvénykezdeményezés miatt az RMDSZ elszigetelődjék a romániai politikában.

Kelemen Hunor szerint ma nem az autonómia-elméletek, illetve az erről kialakított vélemények képeznek hiánycikket, hanem az jelent problémát, hogy a kisebbségi lét gyakorlata, a közösségi jogok tiszteletben tartása esetleges. Ezért az RMDSZ-nek folyamatosan helyzetképet kell nyújtania a magyar közösség érdekérvényesítéséről.

Az RMDSZ elnöke a kisebbségi jogok tekintetében három korszakról beszélt Marosvásárhelyen: az első időszak 1993-ig tartott, Romániának az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe való felvételéig. Az ezt követő másik periódusban a kisebbségek képviselői egyre sikeresebben fogadtatták el törekvéseiket a többségi társadalommal, azonban ennek 2007-ben vége szakadt az ország Európai Unióhoz való csatlakozásával. A jelenlegi, harmadik korszakban, Romániában lelassult a kisebbségi jogok érvényesítése, a többségi politikumra nem nehezedik külső nyomás, nemzetközi szintű elvárás.

„Románia 2007-ben téves úton indult el, és azóta is azon halad” - jelentette ki. Hozzátette: a román kormányok azt érzik, hogy olyan nemzetközi szervezetekhez sikerült csatlakozniuk, amelyek nem kérik számon a csatlakozás előtti vállalásaikat. Kelemen Hunor azt is aggasztónak találta, hogy a román külügyminisztérium 2011 óta ismét belügynek próbálja beállítani a kisebbségi kérdést.  Megjegyezte, 2007 óta csupán a 2011-ben elfogadott oktatási törvényben sikerült bővíteni a kisebbségi jogokat, de ezt a törvényt sem alkalmazzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).

Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy Románia másfél éve adós annak a jelentésnek az elkészítésével és benyújtásával, amelyben a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálásakor vállalt kötelezettségei teljesítéséről számol be.

Frunda György, a román miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója kijelentette, a jelenlegi körülmények között nem lehet elérni, hogy nemzetközi nyomás nehezedjék a román kormányra az autonómia ügyében. Kijelentette: az RMDSZ-nek le kellene vennie napirendről a székelyföldi autonómiatervezetét, mert elfogadtatásának semmi esélye nincs a közeljövőben, és helyette a romániai régiók kialakítására kellene koncentrálnia. Hozzátette, ha sikerülne egy magyar többségű régiót kialakítani, nem lenne zavaró, ha ez a régió ugyanazokkal a jogkörökkel rendelkezne, mint az ország többi régiója.

Gabriel Andreescu, a Bukaresti Tudományegyetem politológia-professzora úgy vélte, segítené a magyar közösség autonómiaküzdelmét, ha az autonómiát a magánélethez való jognak egy közösségre való kiterjesztéseként értelmezné.

A politikusokat követően a civil szakértők kaptak szót és mondták el sorra az autonómiára, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó meglátásaikat. Elsőként Lucian Năstase-Kovács fogalmazta meg észrevételeit. Elmondta, az az érzése, hogy a történelem ismétlődik, hiszen a 90-es években a Provinci köré csoportosult értelmiségiek, magyarok és románok a transzilvanizmusról gondolkodtak, idegesítve Bukarestet. Majd a jelenlevő Gabriel Andreescu, Vincze Lóránt, Salat Levente, Márton Árpád, Székely István kapott szót.

Péntek délelőtt 10 órától Autonómia – Elméleti koncepciók és Működő modellek címmel kerül sor az előadásokra.  A meghívottak között jelen van Andrea Carlá és Sergiu Constantin Bolzanóból, a Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója, illetve munkatársa, Markó Béla szenátor, Cristian Pirvulescu, a Pro Democratia elnöke, egyetemi tanár, Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Europa Liga társelnöke, Horváth istván, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke.