A marosvásárhelyi jelöltekkel készített interjúsorozatunkban a város zöldövezeteinek sorsáról faggattuk Barabás Miklóst, Soós Zoltán és Portik Vilmost. Sorozatounk első részét itt, második részét itt olvashatják.

A jelölteknek a következő kérdéseket tettük fel:

1. Hogyan lehetne kiterjeszteni a zöldövezetet Marosvásárhelyen?                                                                                 

2. Mit tenne a Somostetői zsúfoltság ellen, hogyan állítaná vissza az eredeti rendeltetését?

3. Hogyan lehetne a parkolókat és a zöldövezeteket „összebékíteni”?

Barabás Miklós

1. Az elmúlt 25 évben hatalmas mértékben zsugorodott a zöldövezetek területe Marosvásárhelyen. A meglévőt sem kezelik megfelelően. Több pénzt szeretnék fordítani a zöldövezetek fenntartására, ápolására. Ez főleg a parkok, játszóterek és különösen a lakónegyedek közti területek gondosabb fenntartására vonatkozik. Minden eszközzel megakadályoznám a zöldövezetek további csökkenését, például nem engedélyezném a földszinti lakások, parkolók bővítését a zöldövezetek rovására. Nem készült el Marosvásárhely fakatasztere sem, ezt is sürgősen meg kell tenni. Éppen ezért rengeteg fafoghíj van, kitört, kiszáradt fák, üres fahelyek. Pótlásuk sürgős az utcaképbe illő őshonos fajokkal. A szakszerűtlen „metszéseket", csonkolásokat, visszavágásokat megtiltom. Néhány közösségi kert létrehozását szeretném kezdeményezni a lakótelepeken, egyelőre kísérleti jelleggel. A nyugati tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezek a kertek a növénytermesztésen túl igencsak alkalmasak arra, hogy egy környéken, lakótelepen élők közösséggé formálódjanak, ismerkedjenek, itt családi együttlétre, közös főzésre, gyermekprogramokra kerüljön sor.

2. A Somostető azért zsúfolt időnként (főleg nyáron, ha szép az idő) mert kevés az árnyas, kellemes szabadidős hely Marosvásárhelyen. A megoldás egyértelműen a szabadidős helyek számának a növelésében látom, egy jól kialakított koncepció mentén. A zsúfoltság érzetének egy másik oka, hogy a Somostetőt általában személygépkocsival közelítik meg az emberek, ezért azon a kis helyen számos autó parkolását is lehetővé tették. 

3. Elfogadom azt, hogy parkolóhelyekre van szükség, de azt túlzásnak tartom, hogy egyes családokban minden családtagnak legyen autója és ezeket a tömbház előtt, közterületen tartsa. Ez számomra egy elfogadhatatlan luxus. Ennek az állapotnak az az oka, hogy Marosvásárhelyen már hosszú ideje elbagatellizálták a közszállítást, nem törődtek ennek a fejlesztésével. Az emberek munkahelyükre autóval mennek, a gyermekeket iskolába szintén gépkocsival viszik és hozzák. A megoldás egy biztonságos, jól megtervezett közszállításban látom és abban, hogy megakadályozzuk a lakónegyedekben a gépkocsik számának a további növekedését. Parkolókat semmiképpen sem a zöldövezetek rovására kell kialakítani. 

Portik Vilmos

1. Sajnos a jelenlegi városvezetés pont a fordítottját teszi, nem a zöldövezetek kiterjesztésén, hanem ezek szisztematikus megszüntetésén ügyködik. Úgy gondolom, hogy mint más téren, itt is konkrét tervekkel, megoldásokkal kell a lakosok elé állnunk.

Nem szégyen másoktól tanulni. Valósítsuk meg a Városi kertek projektet Marosvásárhelyen is. A városban önkormányzati kézben lévő területek állnak parlagon, amelyet a város lakosai kihasználhatnának. A Városi kertek projekt arról szól, hogy ezeket a többnyire tömbház negyedbeli területeket adjuk használatra a lakosoknak. Rendezzék ők be, ahogyan szeretnék, olyan növényekkel, amivel szeretnék. Európa számos zsúfolt városában a mozgalom sikeresen működik, már Budapesten is egyre sikeresebb Rosta Gábornak köszönhetően, akit én a Sapientia egyetem marosvásárhelyi hallgatójaként ismertem meg. Tanárom volt. Ma Magyarországon ő ennek a mozgalomnak a leghitelesebb képviselője és szakmai irányítója. A kezdeményezésnek, hogy hosszú távon egészségügyi, kulturális, és környezetvédelmi szempontokból is rendkívül pozitív a kicsengése. Ugyanakkor, a kapcsolatépítő, közösségépítő szerepe is van, egymás számára idegen emberek kerülnek a csoportba, megismerik egymást.

2. Ami jelenleg a Somostetőn zajlik, azt gondolom, hogy alapvetően nem egy rossz irány. Rengeteg kisgyermekes család látogatja a játszóteret, magyarok és románok egyaránt. Amire én városvezetőként sokkal jobban odafigyelnék, az az, hogy a gyerekek által használt játszótéri eszközök környezetbarátok és műanyagmentesek legyenek. A vendéglátás ne a polgármester érdekeltségi körébe tartozók „biznisze” legyen, hanem marosvásárhelyi vállalkozók kapjanak lehetőséget arra, hogy egészséges, finom és minőségi gasztronómiai kínálattal legyenek jelen. Ami most ilyen téren megtapasztalható, arra a csapnivaló jelző sem elég kifejező. A Somostető újra egy olyan rekreációs környezet kell hogy legyen, amelyet a marosvásárhelyiek szívesen választanak hétvégi kikacsolódásuk helyszínéül.

A zsúfoltság megszüntetését pedig nem az által lehet elérni, hogy a mostani rendeltetését megszűntetjük vagy radikálisan megváltoztatjuk, hanem azáltal, hogy további hasonló rendeltetésű felületeket hozunk létre a városban. Ez természetesen hosszú távú tervezést igényel, és mivel ez most teljesen hiányzik a polgármester gondolkodásmódjából, ezért nem is lehet egy-két év alatt látványos változtatásokat eszközölni. De azok az idegenforgalmi szempontok, amelyeket a programomban is meghirdetek, erre a kérdésre is választ adnak. Amennyiben pl. Marosvásárhely 4-8 év leforgása alatt meg tudná építeni – akár PPP program keretében - például Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb Aquaparkját, az nagymértékben tehermentesítené mind a Somostető, mind a város más kikapcsolódási programokat kínáló létesítményét.

A Somostetőhöz hasonló, de akár annak a kínálatát kibővítő szabadidőközpontot pedig el tudnék képzelni a Medgyesfalvi negyed mögötti erdők által és a valamikori téglagyár helyszíne által szegélyezett területen is. Ehhez elsősorban anyagi erőforrások kellenek, és szakmai egyeztetés az ebbe bevonható hatóságokkal, de még az idegenforgalmi szereplőkkel is.

3. Egyértelműen parkolóházak tudnának megoldást hozni a jelenlegi áldatlan helyzetre. Itt a legsúlyosabb kérdés az, hogy honnan lehet erre pénzforrásokat szerezni. De van rá megoldás. Egyrészt vonjuk be az üzleti szférát a tervezésbe. A baj az, hogy sok esetben mélygarázsok létesítése lenne a kizárólagos megoldás, mert a történelmi városrészen jelentkezik a legakutabb módon az említett probléma. Ez természetesen a költségeket is jelentősen megdobja, hiszen kevés az olyan haza érdekeltségű vállalat, amelyik képes egy ilyen mértékű befektetést önerőből megfinanszírozni. Másrészt pedig, az Európai Unió strukturális vagy kohéziós alapjaiból tudunk pályázati úton forrást szerezni. Megoldások vannak, csak élni kell a lehetőséggel.

A pillanatnyi helyzeten viszont az is roppant sokat segítene, ha a város elindítana egy olyan programot, amely által a nyilvánvalóan működésképtelen, hónapok illetve évek óta el nem mozdított gépkocsik tulajdonosait késztetné arra, hogy a járműveket kiírassák forgalomból és eltüntessék a város közterületeiről.

Soós Zoltán

1. Marosvásárhelyen változás kell ezen a területen is. A jelenlegi vezetés druzsbapolitikája rengeteget ártott. Szakszerűtlen metszések, masszív  fakivágások, a zöldfelületek pusztulása jellemzik ezt az időszakot. Ráadásul 15 év károkozását nem lehet egyik napról a másikra helyreállítani. Az elpusztított fák  helyére ültetett csemeték csak évtizedek múlva fogják betölteni hivatott funkciójukat.

Először tehát vissza kell foglalni a zöldövezeteket. Ehhez végre el kell készíteni a katasztert, amire a jelenlegi vezetésnek 15 éve volt, és bár törvény kötelezi rá, mégsem tett semmit. Ennek hiányában tervszerűtlen, önkényes munka folyik. A feladat egyértelműen a zöldövezetek visszafoglalása. A város területe véges, kiterjeszteni nem lehet, ezért a meglévő zöld foltokkal kell hatékonyabban gazdálkodnunk, vagy a betonrengeteget alakítanánk át. A lakónegyedekben sok helyen autóparkolók lettek a zöldövezetekből. Ezt a folyamatot kell megfordítani. Kell a zöldövezet, kellenek a fák, a bokrok, hiszen ez a világ tüdeje, az egészséges életmód egyik fontos lételeme.

2. A Somostető eredetileg erdő volt, ma Románia legnagyobb állatkertjének ad otthont. Lett kisvasút, amit jelenleg felújítanak, játszóteret alakítottak ki, majd azt is modernizálták. Vendéglő épült, amit hamarosan újraindítanak. Mindezt a fák sínylették meg. Talán eddig még nem is lenne akkora a baj, ám a napokban elkövetett somostetői erdőirtásra nem találok szavakat. Százával vitték az egészséges fákat, és ezt az illetékes hatóságok nem tudták megállítani. A keletkezett kárt helyreállítani újabb évtizedek kérdése. A zsúfoltság többek között az egyre látogatottabb állatkert miatt van, főként hétvégén. Zsibvásár, butikok, csúszdák, és a játszótér, hamarosan pedig a vendéglő is vonzza a látogatókat. Csökkenteni csak úgy lehetne, ha a lakónegyedekben korszerű játszótereket építenénk ki, így a szülők nem kényszerülnek arra, hogy a Somostetőre vigyék gyermekeiket, mivel a közelükben nincsen ilyen alkalmatosság. A játszótér végéből visszavenném a „miccssütőket”. Valahányszor ott sütnek, a játszótér tele füsttel. Ebben az iramban néhány éven belül egy átlagos vidámpark lesz a Somostetőből, és nyoma sem marad az erdőnek, nem lehet majd kirándulni, sportolni mert nem férünk el a zsibvásártól. Jelenleg felborult az egyensúly, hiszen nem tisztázott a terület hasznosítása, nincsen erre semmilyen stratégia, csak az üzleti érdek diktál. A Somostetőnek az őt körülvevő természeti adottságokkal összhangban levő rendeltetést kell adni, ahol civilizáltan kapcsolódik ki a lakosság. A Somostetőnek vissza kell nyernie polgári jellegét.

3. Semmiképpen sem az utóbbiak kárára. A parkolás minden nagyvárosban gond, ezzel együtt kell élni. A helyzeten azonban lehet javítani. A parkolóhelyek építése mellett ma az a tendencia a világban, hogy a belvárosi forgalmat kell csillapítani. Ez nem csak a forgalom korlátozását, hanem főként az alternatív közlekedési formák fejlesztését jelenti: jó minőségű közszállítást és fejlett kerékpárút hálózatot. Ha az alternatív közlekedés és a közszállítás jól működne, kevesebben használnának autót.  Ma a képlet minden eleme hiányzik Marosvásárhelyen. Egy bizonyos: a parkolóhelyeket nem lehet a zöldövezet rovására fejleszteni, hanem parkolóházakat, fedett parkolókat kell építeni ott, ahol ez lehetséges, uniós pénzek felhasználásával. A felszabaduló felszíni parkolók helyére pedig vissza kell telepíteni a fákat.