„Az autonómia a megoldás”, ezt hirdette szombaton, a sepsiszentgyörgyi Szabadság téri tüntetés színpadán lévő felirat, ezt hangsúlyozták a felszólalók, és erre kiáltottak háromszoros igent a résztvevők. A szervező Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőinek korábbi felszólítására a hideg időjárás miatt nem lett családos rendezvény a tüntetés, a többség otthonhagyta a gyerekeket, de több mint háromezer felnőtt és ifjú gyűlt össze Sepsiszentgyörgy központjában.

Jelen volt mindhárom magyar párt, az RMDSZ, EMNP és MPP háromszéki vezetősége, önkormányzati és parlamenti képviselők is. A Székelyföld autonómiájáért szervezett tüntetés 11 órakor a TransylMania együttes koncertjével kezdődött, majd a déli harangszó után a több ezres tömeg elénekelte a székely himnuszt, és színpadra vonultak a szónokok.

„Szabadságot a székelyeknek, autonómiát Székelyföldnek” – kezdte beszédét a tüntetést kezdeményező Sánta Imre. A református lelkész rámutatott: „mondhatnák, hogy összegyűltünk a székelység zászlója alatt, de az államhatalmi szervek megakadályozták, hogy a színpad előtti hatalmas kék-arany székely lobogót felhúzzák egy zászlórúdra. Azért kell autonómia, mert a székely zászlót Sepsiszentgyörgy főterén ma nem lehet felhúzni”.

Sánta Imre szerint sokszor elhangzott, hogy választási kampányban nem időszerű a tüntetés, de itt az idő, hogy ezrek vonuljanak az utcára. Erdélyben, Székelyföldön száz éve megállt az idő, ugyanabban a posványban tocsogunk, amelybe belekényszerített egy diktátum, miközben Európában országhatárokat írtak át, autonómiákat hoztak létre, mondta Sánta Imre, hozzátéve, hogy Skócia a függetlenségről szavaz, és Katalóniában másfél millióan vonulnak utcára jogaikért.

„Nem igaz, hogy egyszer gazdaságilag kell megerősödnünk, hiszen a jelenlegi rendszer érdeke, hogy szegénységben, kiszolgáltatottságban, létbizonytalanságban tartson minket. Az autonómia gazdasági fellendülést jelent”, folytatta beszédét a szónok, aki szerint az autonómia most még cél, de ha elérjük, akkor eszközzé válik, hogy megvalósítsuk a jobb oktatást, az egészségügyet, a szociális hálót. 1918-ban százezer román, Gyulafehérváron elérte, hogy Erdélyt Romániához csatolják, nekünk is minél többen utcára kell vonulni. „Holnap többen leszünk, holnapután még többen, kiáltásunk egyre hangosabb lesz, és egyre messzebb hallatszik” – zárta beszédét Sánta Imre.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében kifejtette: végett kell vetni annak, hogy a választottjaink elmennek Bukarestbe , hazajönnek és elmagyarázzák, mit miért nem lehet megtenni. „Azzal riogatnak, hogy nem lesz erős képviseletünk, holott hónapok óta négy magyar honatyával kevesebb ül a román parlamentben, mint ahányat 2008-ban odaküldtünk. Ki vette észre hogy kevesebben vannak Bukarestben” – kérdezte Tőkés László, majd úgy folytatta: a mennyiség nem garancia, ezért  minőségi képviseletre van szükség, olyan politikusokra, akik az autonómia ügyéből egy tapodtat sem engednek, és még akkor is felemelik a szavukat, amikor ez értelmetlennek tűnik.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs beszédében rámutatott, hogy a székely közösségi tudat Marosszéken kopott meg leginkább, ott nehéz feladat volt áttörni, de emlékeztetett, hogy volt hat makfalvi férfi, aki kitűzte a székely zászlót az önkormányzat épületére, és emiatt meghurcolták őket. 

Izsák Balázs emlékeztetett, hogy vasárnap választanak a katalánok, és ő ott volt, amikor a nyáron Barcelonában másfél millióan vonultak utcára. A katalán nép nem csak Madridtól, de saját politikusaitól is válaszokat vár, ezért a barcelonai tüntetésen résztvevők saját politikusaiknak is üzentek, olyan transzparenseket emeltek magasba, hogy ”árulók lesztek vagy hősök?”.

Izsák Balázs szerint itthon is mindent meg kell tenni az autonómiáért. A sepsiszentgyörgyi tüntetés résztvevői háromszoros igennel erősítették meg az SZNT elnökének kérését, hogy a választások után újra terjesszék elő a román parlamentben elé az autonómia-statútumot, és háromszoros igennel azt is, hogy a székelyföldi önkormányzatok fogadjanak el elvi határozatot Székelyföld autonómiájáról.

Toró T. Tibor, az EMNP alsóháromszéki szenátorjelöltje szerint az autonómia, jog, cél és jövőkép. Huszonkét év alatt nem sikerült megteremteni ennek jogi kereteit, hiába van 1996 óta kormányközelben a magyar képviselet. „Kinek aszfaltozunk, kinek építünk iskolát, ha jövőkép hiányában a fiatalok külföldön keresik a boldogulást?”, kérdezte Toró T. Tibor, aki rámutatott: az autonómia hatékony közigazgatási eszköz, amely nem csak a jelképeink szabad használatát, hanem élhető jelent, a jövő biztonságát adja egyénnek, családnak és közösségnek.

A szombati sepsiszentgyörgyi tüntetés végén Sánta Imre felolvasta a sepsiszentgyörgyi nyilatkozatnak nevezett kiáltványt. Ebben arra kérte a jelenlévőket, tegyenek hitet az erdélyi magyar közösség, és Székelyföld önrendelkezése mellett, kérték, hogy Székelyföldön legyen a magyar a hivatalos nyelv, legyen önálló oktatás a bölcsődétől az egyetemig, adólejeinket helyben költsük el, a kormánybiztos ne akadályozza értékteremtő dolgainkat, és a magyar politikai pártok és civil szervezetek dolgozzanak ki közös cselekvési tervet az autonómia elérése érdekében. Ezt a háromezres tömeg háromszoros igen felkiáltással fogadta el. A magyar himnusz eléneklése után a tömeg békésen elvonult. 

Antal: dolgozni kell az önrendelkezésért

Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere Antal Árpád az autonómiatüntetés helyszínén kifejtette: minden alkalmat meg kell ragadni kifejezni az önrendelkezés iránti igényt. „Néhány évtized múlva megköszönjük a háromszéki prefektusnak, hogy felébresztette az alvó oroszlánt, és kiváltotta közönségünkből azt, hogy utcára vonuljon, kiváltotta azt, hogy hangosabban kiáltsuk azt amint mindannyian szeretnénk, az autonómiát” – mondta Antal Árpád.

Hozzátette: a tüntetés felszólalóitól nem halott olyant, amit eddig székelyföldi RMDSZ-es politikusok nem mondtak volna ki. „Azt érzem, hogy mindannyian egyet akarunk, nyilván sokkal könnyebb bizonyos dolgokat kimondani, mint megvalósítani. Mindannyian önrendelkezést szeretnénk, ehhez elsősorban dolgozni kell, hiszen nagyon jó az, hogy találkozunk hétvégén, rendezünk egy tüntetést, ami megerősít bennünket, de a hétköznapok is fontosak, amikor dolgozni kell az önrendelkezésért” – mondta Antal Árpád.