Méltányos és igazságos visszaszolgáltatási törvényt szeretne az RMDSZ, ezért januárban benyújtja a meglévő jogszabályok módosító javaslatait a parlamentbe. „Az a munkamegosztás érvényesül, hogy mi megfogalmazzuk a feladatokat, és az RMDSZ parlamenti képviselői elvégzik a munkát” – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Sepsiszentgyörgy polgármestere.

Antal Árpád elmondta: felkérték Markó Attila és Márton Árpád háromszéki képviselőjelölteket, hogy készítsenek el konkrét szövegszerű javaslatokat, amely megjeleníti az RMDSZ álláspontját a visszaszolgáltatásokkal kapcsolatosan. Erre azért van szükség, mert a Strasbourgi Emberjogi Bíróság 2013. április 30-ig adott haladékot Romániának, hogy egységesítse a tulajdonjogi törvénykezését, hiszen jelenleg több mint tízezer per van benyújtva az Emberjogi Bíróságra, amely lebénította annak működését.

A sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke rámutatott, hogy az eredeti határidő 2012 nyara volt, amikor Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök az akkori kormánykoalícióban bemutatta erre vonatkozó elképzeléseit. Ez arra vonatkozott, hogy teljesen leállítják a természetbeni visszaszolgáltatásokat, a kárpótlásokat pedig az ingatlanok piaci értékének 30 százalékában korlátozták volna, azt is 5-6 év alatt fizették volna ki.

Kelemen Hunor szerint ezt a javaslatot az RMDSZ nem tudta elfogadni, ezért Ungureanu jövő évig kért és kapott halasztást az Emberjogi Bíróságtól. A politikus rámutatott, hogy eddig „nyögvenyelősen”, de haladt a természetbeni visszaszolgáltatás, hiszen az egyházak több mint 1200 ingatlant kaptak vissza, és magánszemélyek és közösségi vagyonok egy része is visszakerült jogos tulajdonosához.

A visszaszolgáltatás leállítása és a kárpótlás összegének korlátozása nem méltányos és nem igazságos, fejtette ki Kelemen Hunor, aki szerint az RMDSZ azt az elvet követi, hogy akiktől a kommunisták elvették vagyonát, annak – ha lehetséges – természetben kell visszaadni, így a kárpótlásokkal se terhelik az állam költségvetését, hiszen az eddig benyújtott kárpótlási igények már 10 milliárd euróra rúgnak.

„Világos, hogy ekkora összeget nem lehet egy-két év alatt kifizetni, mert nem bírja meg az ország költségvetése, de egy határidőt is kell szabni a kifizetéseknek” – véli az RMDSZ elnöke, aki szerint a strasbourgi bíróság nem mondja meg, hogy Romániának milyen utat kell követnie, mindössze azt várja el, hogy jövő év áprilisáig egységes, gyors, egyszerű tulajdonrendezési törvény szülessen.

Markó Attila sepsiszentgyörgyi képviselőjelölt, a törvénymódosítási javaslatcsomag egyik előkészítője a sajtótájékoztatón elmondta: a meglévő jogszabályhoz számos új elemet és több helyen pontosításokat javasolnak. Így például pontosan meghatározzák, melyek a visszaszolgáltatási törvény hatálya eső ingatlanok, hiszen rengeteg per van, azért mert ezt a jelenlegi jogszabály nem pontosítja.

A folyamat felgyorsítása érdekében a visszaszolgáltatási bizottságot köteleznék, hogy záros határidőn belül döntsön az egyes ügyekben, és ne húzza az időt. Indítványozzák, hogy az eddig leadott visszaigénylési kérelmek maradjanak érvényesek, ne kelljen azokat újból benyújtani. Ugyanakkor rendeznék az is, hogy a visszaszolgáltatás után mi lesz az ingatlanok sorsa, hiszen sokan nem tudnak pénzt költeni a felújításra, viszont eddig az önkormányzatok se költhettek közpénzt vagy pályázati forrást ezekre.

Az RMDSZ módosító javaslata szerint hosszú távú bérleti szerződés, vagy koncessziós szerződés esetén az önkormányzatok pénzt áldozhatnak az ingatlanok felújítására, ugyanakkor köteleznék a helyi tanácsokat, hogy gondoskodjon például egy iskoláról azután is, hogy lejárt annak bérleti szerződése.

Márton Árpád, sepsziéki-erdővidéki RMDSZ képviselőjelölt kifejtette, a most érvényben lévő visszaszolgáltatási törvény is kimondja azt, hogy amit lehet, természetben kell visszaszolgáltatni, de mivel kimaradt a jogszabályból a konkrét esetek felsorolása, így esetenként értelmezhetővé válik. „Esetenként ugyanis azt nézik, hogy ki járult hozzá egy ingatlan építéséhez, nem azt, hogy kinek épült az. Ez alapján Romániában az összes ortodox egyházi ingatlan az államé kellene hogy legyen, mert hozzájárult annak építéséhez” – mutatott rá Márton Árpád.