A brit uniós reformkövetelések nem részesítik hátrányos megkülönböztetésben a román állampolgárokat – jelentette ki hétfőn Klaus Johannis.

Az államfő a parlamentben mondott beszédében tért ki az Európai Unió állam- és kormányfőinek múlt heti tanácskozására, amelyen megállapodás született az Európai Unió és Nagy Britannia között a brit követelésekről.

Kifejtette, Romániának stratégiai fontosságú érdeke, hogy erős Európai Uniónak legyen a tagja, amely tiszteletben tartja az alapításakor rögzített értékeket és elveket. Johannis rámutatott: a már Nagy-Britanniában dolgozó román vendégmunkásokat a juttatások korlátozása azért nem érinti hátrányosan, mert csak korlátozott számú foglalkozásokat érint az intézkedés, amely ideiglenes jellegű.

Az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék úgynevezett indexálásáról Johannis kifejtette, ezt csak 2020-tól alkalmazzák, ezért nem diszkriminálja a román vendégmunkásokat. Johannis reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia EU-tag marad.

Tăriceanu: a románok nem bevándorlók, mégis másodrangúakként bánnak velük

Szintén hétfőn Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke bírálta az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak Nagy Britanniával szemben tett „engedményeit". A politikus a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) párt elnökeként egy sajtótájékoztatón kifejtette, a megállapodás Romániát a „másodrangú" országok közé sorolta, mert állampolgárai nem részesülhetnek bizonyos juttatásokból annak ellenére, hogy a románok nem bevándorlók, hanem EU-állampolgárok.

Tăriceanu – aki 2004 és 2008 között Románia miniszterelnöke volt – bírálta az elnöki hivatalt és a kormányt, amiért nem tájékoztatták a törvényhozó testületet a brüsszeli tárgyalásokról, így Tăriceanu szerint a bukaresti parlament nem járulhatott hozzá a román álláspont kialakításához.

Nagy-Britanniában mintegy 150 ezer román vendégmunkás dolgozik.