A Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) rendkívüli ülésén jóváhagyta, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosítsa a büntetőeljárást, és ezáltal "megszakítás nélkül" biztosítsa a lehallgatások jogalapját mind a nemzetbiztonsági, mind a korrupciós ügyekben - jelentette be péntek este Klaus Johannis államfő.

Eddig szinte kizárólag a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végzett lehallgatásokat, nemcsak "saját felhasználásra", hanem az ügyészek által indított büntetőeljárásokban is, ennek jogalapját azonban egy alkotmánybírósági döntés hatálytalanította.

A büntetőeljárás módosításával most egyértelműen elkülönítik egymástól a titkosszolgálatok által nemzetbiztonsági céllal, illetve az ügyészek és rendőrök által bűnügyi nyomozások érdekében végzett titkos megfigyeléseket és lehallgatásokat.

Az alkotmánybíróság február 16-i döntése szerint sérti a jogállamiságra és a polgárok jogbiztonságára vonatkozó alkotmányos előírást a büntetőeljárás azon rendelkezése, mely szerint a lehallgatásokat a bűnüldöző szerveken és a rendőrségen kívül "más, erre szakosodott állami szervek" is végezhetik. 

A taláros testület szerdán hozta nyilvánosságra döntése részletes indoklását, rámutatva, hogy annak nincs visszamenőleges hatálya. A folyamatban lévő peres ügyeknél viszont a bíróságok már nem vehetik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek titkosszolgálati megfigyeléseken, lehallgatásokon alapulnak. A CSAT és a kormány azért sietett felszámolni a joghézagot, hogy az azt előidéző alkotmánybírósági döntés hatályba lépése előtt jogalapot teremtsenek a lehallgatások folytatására.

Ez csak ideiglenes megoldás

Az államfő rámutatott: nem kétséges, hogy a jogszabályokat összhangba kell hozni az alkotmánybírósági döntéssel, ugyanakkor az igazságszolgáltatás működési feltételeit is folyamatosan biztosítani kell. "Mindkét szempont életbevágó a jogállam működése szempontjából, márpedig én elnökként arra vállalkoztam, hogy garantáljam a jogállamiságot" - hangoztatta Johannis.

Az elnök maga is utalt rá, hogy ideiglenes megoldásnak tekinti a büntetőeljárás sürgősségi kormányrendelettel való módosítását, amely lehetővé teszi, hogy az érintett ügyészségek saját embereikkel, de a SRI infrastruktúráját használva folytassák a lehallgatásokat. A médiában egyes alkotmányjogászok aggályosnak nevezték, hogy a kormány az alapvető emberi jogokat érintő ügyben hoz sürgősségi rendeletet: szerintük ezt is hatálytalanítani fogja az alkotmánybíróság.