Valós parlamenti és társadalmi ellenőrzésre van szükség a titkosszolgálatok fölött, a többség-kisebbség viszonyát pedig nemzetbiztonsági kérdésnek kellene tekinteni. A Maszolnak nyilatkozó Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint ezt az álláspontot képviselte kedden az RMDSZ küldöttsége Klaus Johannisnál a nemzetbiztonsági törvények korszerűsítéséről tartott egyeztetéseken.

Az államfő két készülő törvénycsomagról kezdeményezett megbeszéléseket a parlamenti pártokkal az elnöki hivatalban. Az egyiket a kormány terjeszti várhatóan májusban a parlament elé, és a terrorelhárítást, a kiberbiztonságot szavatoló intézkedéseket, illetve a telefonos pre-pay kártyák használatát szabályozná. A másik törvénycsomag a romániai titkosszolgálatok működését gondolná újra, és egy parlamenti különbizottság dolgozza ki.

Kelemen Hunor a találkozó után az első törvénycsomagról a Maszolnak elmondta, a pre-pay kártyák használatát szerinte ugyanúgy kellene szabályozni Romániában, ahogy a legtöbb európai államban is történik: a vásárlóknak meg kell adniuk a személyi adataikat. A politikus hangsúlyozta: a fontos az, hogy ezeket az információkat tudja biztonságban a vásárló. „Legyen engedélye a személyi adatok tárolására a pre-pay kártyákat értékesítő kereskedőknek, ezek ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Erre lehet megoldást találni” – részletezte az RMDSZ álláspontját a szövetségi elnök.

Kelemen Hunor a titkosszolgálatok működését szabályozó törvénycsomagról elmondta: egyetértettek az államfővel, amikor a találkozón a tervezet kapcsán a parlament felelősségét, szerepét hangsúlyozta. Beszámolója szerint e törvénycsomag kidolgozásakor nincs ok sietségre, a jogszabályt elfogadása már új parlamentre hárulna.

Az elnöki hivatalban tartott találkozón az RMDSZ elnöke leszögezte: a biztonság versus szabadságjogok vita nem dőlhet el úgy, hogy a biztonság oltárán feláldozzák az alapvető emberi jogokat. „Olyan megoldást kell találni, amely az egyén és a közösségek biztonságát szavatolja, de ne csorbítsa a szabadságjogokat és az emberi jogokat, mert akkor elindulunk egy olyan úton, amelynek végén nem a demokrácia áll” – magyarázta.

Kelemen Hunor megítélése szerint a többség-kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés, és ezt közölte az államfővel is. „A többség-kisebbség viszonya meghatározza a társadalmi békét. Ezért jó lenne úgy hozzáállni ehhez a kérdéshez, hogy a legfontosabb kisebbségjogi kérdésekre is találjon megoldást a parlament” – fogalmazott a politikus.

A szövetségi elnök emlékeztett az RMDSZ múlt héten bemutatott árnyékjelentésére, amelyből kiderült, hogy a többség-kisebbség viszonya Romániában nem a bizalomra épül. Szerinte az elmúlt időszak több olyan eseménye is arra utal, hogy a román államnak célja lehet a magyarellenesség, a kisebbségellenesség, a megszerzett jogok csonkítása.

Kelemen Hunor a törvénycsomag kapcsán hangsúlyozta azt is, hogy valós parlamenti, társadalmi ellenőrzésre van szükség a titkosszolgálatok fölött. Emlékeztetett: jelenleg nincs valós parlamenti felügyelet sem a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), sem a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) fölött. Ugyanakkor szerinte nem maradhat olyan része ennek a területnek, ami nincs társadalmi, parlamenti ellenőrzés alatt.

„Ebben a pillanatban, formálisan csak a SRI-t és a SIE-t ellenőrzi a parlamenti szakbizottság, de a hadsereg, a belügyminisztérium és az ügyészség (a DNA és a DIICOT) is végez hírszerző tevékenységet. Erre a tevékenységre nincs rálátása az égvilágon senkinek. Ez elfogadhatatlan” – fogalmazott a politikus.