„Decentralizáció fedőnév alatt recentralizáció zajlik Romániában”
Szemfényvesztésnek, „süket szövegnek” tartja Kiss Tamás Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettesnek azt a hétvégi kijelentését, hogy a kormány a valós decentralizáció megvalósítására törekszik. A szociológus szerint Romániában a decentralizáció helyett valójában újraközpontosítás zajlik. A jelenség más kelet-európai országokban is megfigyelhető.
A technokrata kormány gőzerővel dolgozik a közigazgatási reform két legfontosabb pillére, a decentralizáció és a régiósítás tervezetén – közölte a hét végén Vasile Dîncu miniszterelnök-helyettes. A bejelentés nem új, Dacian Cioloș kormányfő korábban többször is nyilatkozta, hogy a közigazgatási reform alapjainak lerakását tekinti rövid mandátuma egyik legfontosabb célkitűzésének.
A Cioloș-kabinetben a témagazdának Vasile Dîncu tekinthető. A kolozsvári szociológus, egyetemi tanár szakértője is a területnek: az első Ponta-kormány idején, 2013-ban Liviu Dragnea fejlesztési minisztert látta el tanácsokkal régiósítási ügyekben, és azt támogatta, hogy az új közigazgatási határok a jelenlegi fejlesztési régiók határaival essenek egybe. (A témáról akkoriban kimerítő interjút adott munkatársunknak.)
Vasile Dîncu vasárnapi nyilatkozatában kifejtette: májustól a kormány hatástanulmányokat készít a különböző decentralizációs és régiósításos elképzelésekről. A miniszter a decentralizációt nevezte elsődlegesnek, szerinte ugyanis az új közigazgatási egységek létrehozását a központosítás felszámolásának kell megelőznie.
A kormány decentralizációs elképzeléseiről Vasile Dîncu nem árult el sok részletet. Annyit mondott, hogy a közigazgatást közelebb kell vinni az emberekhez. Emellett közölte, hogy elkezdték azoknak az infrastrukturális létesítményeknek a leltárát, amelyet a minisztériumoktól a helyhatóságok kezelésébe utalnának át. „A hatástanulmányok elkészülte után megmutatjuk majd a decentralizáció, illetve egy új közigazgatási egység, a régió létrehozásának előnyeit” – fogalmazott a kormányfő-helyettes.
Kelet-európai trend az újraközpontosítás
Kiss Tamás kolozsvári szociológus szemfényvesztésnek tartja Vasile Dîncu nyilatkozatait. A kisebbségkutató intézet munkatársa a Maszol kérdésére elmondta: a miniszter által emlegetett közigazgatási átszervezés szerinte nem decentralizációt, hanem recentralizációt jelent majd. „A decentralizáció csak a fedőneve az újraközpontosításnak” – jelentette ki.
Az elemző szerint mára már kelet-európai trend – Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában is megfigyelhető – a recentralizációs folyamat, vagyis a központi állami adminisztráció megerősítése a helyi elitekkel szemben. „Romániában sincs ez másként. A mainstream pártok nacionalizmus fele fordulása figyelhető meg, recentralizációs törekvések zajlanak” – fogalmazott.
Kiss Tamás elmondta, az EU-csatlakozást megelőző, illetve a csatlakozást követő decentralizáció egyik nyertesnek a helyi elit tekinthető. A megyei tanácselnöknek például kulcsszerepe volt a helyi politikai elit – a polgármesterek – koordinációjában. A szociológus a recentralizációs törekvéseknek tulajdonítja, hogy az idei önkormányzati választásokon már nem közvetlenül választják a megyei tanácselnököket.
A DNA is a helyi elitet gyengíti
Szerinte azonban más jelei is vannak ennek. A korrupcióellenes ügyészség tevékenysége (DNA) például – az önkormányzati vezetők sokasága elleni eljárásokkal – egyértelműen gyengítette a helyi elit struktúrákat. Kiss emlékeztetett: ezek a struktúrák voltak azok, amelyek az utóbbi években keresztbefeküdtek a különböző régiósítási törekvéseknek, a közigazgatás átszervezésének.
„A nagyobb közigazgatási-területi egységek és új elitstruktúrák létrehozása a legfontosabb eszköze a recentralizációnak. Ez pedig összekapcsolódik a nemzetállami eszme megerősödésével és a nacionalizmussal. Nem a nacionalizmusnak a szélsőséges válfajára gondolok. Hanem a központi elit – beleértve a titkosszolgálatokat és az ügyészséget – mainstream törekvésére” – magyarázta a szociológus.
„Dâncu is központi elithez tartozik”
Kiss Tamás emlékeztetett arra is, hogy a közigazgatási átszervezést a központi elitek tematizálják és adják meg a formáját, az alulról jövő, helyi regionalizálási kísérletekről hallani sem akarnak. „Említhetnénk itt Székelyföld esetét, de nem csak. Fel sem merül a lakosság vagy a helyi elit megkérdezése arról, hogy milyen közigazgatási struktúrát szeretnének. Egyértelműen a központi elitek monopóliuma a közigazgatási szerkezetátalakítás terminusainak a meghatározása” – fogalmazott az elemző.
A szociológus szerint Vasile Dâncu is központi elithez tartozik. „Amit mond, egy süket szöveg, hazugság. Decentralizáció fedőnév alatt recentralizálnak. A központi elit absztrakt hatékonysági és más technokrata kritériumok alapján úgy akarja felosztani az országot, ahogy nekik tetszik” – jelentette ki.
- 34220 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34222 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34223 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34224 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34225 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34225 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni