A kisebbségi jogok évről évre romló helyzetére hívta fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének figyelmét április 19-i, keddi felszólalásában Korodi Attila. Az RMDSZ-es képviselő a Közgyűlés plenáris ülésén vesz részt a héten Strasbourgban.

Felszólalásában elsőként Korodi arra tért ki, hogy az elmúlt időszakban számos önkormányzatot kényszerítettek jogi úton az épületeikre kihelyezett, a magyar közösség számára történelmi és szimbolikus jelleggel bíró KÖZSÉGHÁZA felirat levételére. Hangsúlyozta, hogy Romániában létezik kétnyelvűséget szabályozó törvény. Az említett feliratok kihelyezése nem sértett semmilyen jogszabályt, mindegyik épületen román nyelven is megtalálható volt az ott működő intézmény neve. A kifogásoló személyek mindössze azt tudták felhozni vádként, hogy nem fordítható le román nyelvre. A magyar közösség viszont jogtiprásként élte meg, hogy elöljárói a felirat eltávolítására kényszerültek.

A parlamenti képviselő beszélt arról is, hogy a Hargita Megyei Törvényszék elutasította a Székelyföld turisztikai népszerűsítése érdekében létrehozott szövetség bejegyzését, arra hivatkozva, hogy Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően turisztikai úti célként sem lehet népszerűsíteni. „Kettős mérce áll fenn, illetve diszkrimináció a magyar közösség irányába, hiszen más hagyományos régiók neveit, például Barcaság, Bukovina, lehet használni turisztikai desztinációként” – mondta Korodi felszólalásában. Az ilyen jellegű turisztikai kezdeményezések ellehetetlenítése révén pedig az adott régió, jelen esetben Székelyföld fejlődését akadályozzák.

Kiemelte azt is, hogy a román hatóságok a szabad gyülekezés jogát is akadályozzák, hiszen nemrég Marosvásárhelyen 1000 magyar embert büntettek meg azért, mert részt vett egy engedélyezett tüntetésen.

Végezetül Korodi kitért arra, hogy Romániában nem volt közvita az Európa Tanács Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének alkalmazására vonatkozó jelentésről. Meglátása szerint ez elfogadhatatlan, és azt jelenti, hogy a román hatóságok ezt, a másfél millió ember életét érintő egyezményt apróságnak tekintik, és számukra teljesen normális az, hogy néhány ember Bukarestben dönt az egymilliós nagyságú közösség élete fölött. „Az Európa Tanács elé terjesztett jelentésbe foglaltak nem a valóságot fedik, hanem a hatóságok, illetve a nagyobb román pártok álláspontját foglalják össze” – összegezte a parlamenti képviselő.