Arros Orsolya: Még sokat kell dolgoznunk az „üvegplafon” ledöntésén
Választási vereségét az RMDSZ szavazóbázisának megoszlásával, választóinak összezavarodásával magyarázza, és szerinte még dolgozni kell a nőkkel szembeni előítéletek lebontásán Székelyföldön. A kampány egyetlen percét sem tartja azonban fölösleges energia-befektetésnek, helyi tanácsosként a városért dolgozna tovább. Arros Orsolyát, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltjét kérdeztük.
Mivel magyarázza a választási vereségét?
Nagyon sok magyarázat elképzelhető. Az RMDSZ-nek viszont alaposan ki kell értékelnie a választások eredményét, addig nem szeretnék semmit biztosra állítani vagy spekulálni. Egyértelmű, hogy az RMDSZ szavazóbázisa megoszlott, választóink összezavarodtak az elmúlt hónapok eseményei nyomán. Ugyanakkor azt is láttuk és megtapasztaltuk, hogy egyre többen kiábrándultak, már nem bíznak a politikai vezetőkben, ezért elfordulnak a politikától. Amint láttuk az alacsony részvételi arányt, tudtuk, hogy ez nem nekünk fog kedvezni. Tulajdonképpen az udvarhelyi választópolgárok alig 20 százalékának a szavazata elég volt ahhoz, hogy eldőljön a végeredmény. A városban volt egy váltáshangulat, ez megtörtént. Bízom benne, hogy az új városvezetés képes lesz jó irányba terelni a város dolgait, hiszen ez lenne mindnyájunk, a városunk érdeke.
Hogy ítéli meg a női politikusok szerepét a szövetségen belül, számított- e a kampányban, hogy nőként jelölteti magát?
Az RMDSZ bátorítja a nők közéleti szerepvállalását, a szövetség Nőszervezete ezt a célt is szolgálja. Vannak nagyon jó példák az RMDSZ-ben, sikeres női vezetők, akiktől az elmúlt időszakban nagyon sok biztatást és bátorítást kaptam. Ahogy megjelentem a politikában, azonnal befogadtak és támogattak. Ezt mindnyájuknak ezúton is szeretném megköszönni. Ugyanakkor köszönettel tartozom az RMDSZ vezető politikusainak is, hiszen nagyon sokan eljöttek Udvarhelyre, jelenlétükkel támogattak. Most közösségi emberekre van szükség, és közösséget kovácsolni a nők jobban tudnak. Viszont, ha valaki bizonyítja rátermettségét, tenni akarását, akkor szerintem mindegy, hogy az nő vagy férfi.
Bár mindenki ugyanúgy dolgozik egy kampányban, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, úgy hiszem, ki lehet mondani, hogy nőként nem ugyanazokkal az esélyekkel indultam. Az előítéletekkel folyamatosan találkoztam, főként a középkorúak és az idősebbek körében jelentkezett újra meg újra ez a kérdés. Jó érzés volt viszont megtapasztalni azt, hogy a fiatalabb korosztály nem igazán foglalkozott azzal, hogy én nő vagyok vagy sem. Őket az érdekelte, milyen terveim vannak, hogy akarom fejleszteni ezt a várost. Ők voltak azok, akik az új központ tervemet is a legnyitottabban fogadták, örültek neki. Más kérdés, hogy pont ezt a korosztályt lehet a legnehezebben mozgósítani, szavazásra biztatni. Visszatérve a kérdésre, azt hiszem, hogy azon a bizonyos „üvegplafon” ledöntésén még nagyon sokat kell dolgozniuk az erdélyi magyar nőknek, különösen itt, Székelyföldön. Örülök viszont annak, hogy a városi tanácsban 6 nő kapott helyet, ez 30 százalékra növelte a nők jelenlétét.
Fölöslegesnek tartja-e a kampányba fektetett energiát, bánja-e, hogy nem a családjával töltötte el ezt az időt?
Az elmúlt hónapok egyetlen percét sem tartom fölösleges energia-befektetésnek. Nagyszerű tapasztalat volt ez számomra, mélyebben beleláttam abba, milyen problémák vannak a városban. Az infrastruktúra hiánya az csak egy része a gondoknak, amit mindnyájan megtapasztalunk, de olyan szociális problémákkal találkoztam, amelyeknek a súlyát most értettem meg igazán. Sokan embertelen életkörülmények között élnek, a város szociális lakásai rendkívül rossz állapotban vannak, a lakónegyedek bizonyos részein 30 évvel ezelőtti állapotok uralkodnak. Nagyon sok székelyudvarhelyivel találkoztam, személyesen beszélgettem velük. Emberi sorsokat, történeteket ismertem meg, ezeket mind-mind viszem magammal, és azon leszek, hogy lehetőségem szerint ott, ahol lehet segíteni, változtatni tudjak.
Úgy is fogalmazhatnék, hogy „reflektorfényben” töltöttem az elmúlt hónapokat, mert olyan munkát végeztem, amit napról napra követtek az emberek, és megszületett az a percepció, hogy elvettem az időt a családomtól. Eddig is ilyen ütemben dolgoztam, és ezután is így szeretnék, de az már nem fog ennyire a nyilvánosság előtt történni. A családomnak nagyon sok mindent köszönhetek, végig mellettem álltak, támogattak, ezért nagyon hálás vagyok nekik. Mi a mennyiségi idő helyett a minőségi idő eltöltésében hiszünk. Amikor nálunk együtt van a család, együtt vannak a gyerekek, akkor igyekszünk egymással foglalkozni, maximálisan egymásra figyelni, és ez a legfontosabb.
Politikai pályán marad-e, vállal-e továbbra is közéleti szereplést?
Városi tanácsosi mandátumhoz jutottam, ott leszek Székelyudvarhely önkormányzatában. Az MPP-EMNP koalíció többséget szerzett a testületben, ez azt jelenti, hogy az új polgármesterrel együtt majd ők hozzák a döntéseket. Nem tudhatjuk előre, hogy milyen lesz az RMDSZ ellenzéki szerepe, sikerül-e kialakítani az együttműködést úgy, hogy ez az újabb négy éves mandátum végre ne a vitákról és érdekellentétekről, hanem az emberekről szóljon. Tanácsosként azon leszek, hogy előremutató döntések szülessenek a város érdekében.
- 34229 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34231 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34231 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34232 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34234 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34234 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni