A képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította az RMDSZ régióátszervezésre vonatkozó törvénytervezetét kedden. Cseke Attila, a szövetség Bihar megyei parlamenti képviselője úgy értékelte, a román politikum felelőtlenül járt el, hiszen az ország régiói csak akkor tudnak fejlődésnek lendülni, amennyiben a jelenlegi fejlesztési régiókat újjászervezik, és jelenleg csak az RMDSZ-nek van kidolgozott javaslata erre vonatkozóan.

A partiumi törvényhozó alaptalannak minősítette a törvénytervezetet elutasításra javasló kormányálláspontot, amely értelmében az ország 16 régióra történő felosztásra veszélyeztetné az uniós források lehívását. „A szövetség már 7 éve iktatta az erre vonatkozó törvénykezdeményezését, az egyetlen politikai alakulat, amely nemcsak kidolgozta a jogszabály-javaslatot, hanem hivatalos dokumentációval támasztotta alá ezt. A fejlesztési régiók átszervezése 20-30 évre határozza meg az ország, a régiók és a közösségek fejlődési lehetőségeit, ezért nem mindegy, hogy az hogyan történik. Az RMDSZ azt kéri a romániai pártoktól, hogy felelősen viszonyuljanak ehhez a témához” – fogalmazott Cseke Attila.

A szakbizottság tagja hozzátette: az érvényben lévő uniós jogszabályok szerint 3 évente van lehetőség arra, hogy a meglévő fejlesztési régiókat az ország átszervezze. Az RMDSZ törvénytervezete ennek szellemében 2018-tól javasolja a 16 fejlesztési régió létrehozását és azt kéri, hogy a 2021-től életbe lépő uniós finanszírozási programok során ezeket vegyék figyelembe.

A jelenelgi régiók nem felelnek meg

Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet kisebb, 2-4 megyéből álló fejlesztési régiók létrehozását szorgalmazza: „a jelenlegi nyolc fejlesztési régió struktúrája nem felel meg az EU előírásainak: a 2002-es népszámlálási adatok alapján két fejlesztési régió, míg a 2011-es népszámlálási adatok alapján egy haladja meg az EU által előírt demográfiai határt, azaz a 3 millió lakost. Az RMDSZ a jelenlegi 8 helyett, 16 fejlesztési régió létrehozását javasolja Romániában. Eszerint Maros, Hargita és Kovászna megye egy fejlesztési régiót alkotna, míg Bihar, Szatmár és Szilágy megye külön régióban kapna helyet” – taglalta a politikus, majd hozzátette, hogy az uniós jogszabályok demográfiai adatainak értelmében egy fejlesztési régió lakossága nem haladhatja meg a három millió lakost. 

 „A romániai gyakorlat is azt mutatja, hogy azok a régiók fejlődnek a legjobban, amelyek kevesebb mint 3 millió lakossal rendelkeznek. Ilyenek például a Bukarest és Temesvár központú régiók. A gazdasági adatok egyértelműen alátámasztják, hogy a két legkisebb régió az, amely az elmúlt tizenöt évben folyamatosan fejlődött. Sajnos a többi hat régió gazdasági szempontból az utolsó húsz, leggyengébben fejlett régiók közé tartózik az Európai Unió felmérései alapján” – mutatott rá a parlamenti képviselő.

Nem tartják be az előírásokat

Kifejtette, hogy a demográfiai adatok mellett a régiók fejlettségi szempontját is figyelembe kell venni  és ennek mentén biztosítani a pénzalapot ezen régióknak. A számadatok is azt bizonyítják, hogy azon megyék részesülnek nagyobb támogatásokban, amelyek eddig is jól teljesítettek gazdasági szempontból.

„Történik ez annak ellenére, hogy az európai uniós jogszabályok és számos román jogszabály is azt az elvet írja elő, hogy a régiókon belül a megyék közötti különbségeket csökkenteni kell úgy, hogy több forrást biztosítsanak a fejletlenebb megyék, illetve régiók számára. A számadatok éppen a fordítottját bizonyítják. Románia nem tartja be ezeket a jogszabályba rögzített előírásokat. Ennek következménye az Észak-Nyugati régióban az, hogy csak egyetlenegy megye fejlődik, mégpedig Kolozs, a többi nem tudja a régió átlagfejlődésével tartani a lépést. Az egy főre számított nemzeti össztermék szempontjából azt láthatjuk, hogy 1995-től a legalacsonyabb fejlettségi szinttel rendelkező Máramaros megye és azóta a mindig első Kolozs megye közti különbség nemhogy csökkent volna, hanem megduplázódott” – fogalmazta meg Cseke Attila képviselő.

Cseke elmondta, hogy az RMDSZ jogszabálytervezetét elutasító javaslattal küldte a szakbizottság a képviselőházi plénum elé, ahol a szövetség alsóházi parlamenti képviselői kérni fogják a szakbizottság véleményezésének újraértékelését.